Az országgyűlés még 2020-ban módosította a vízgazdálkodási törvény fúrt kutakra vonatkozó szabályozását, így meghosszabbodott az engedély nélkül létesített, mezőgazdasági öntözésre használt kutak bejelentési kötelezettségének határideje.

Eredetileg a vízjogi fennmaradási engedély beszerzését 2020. december 31-ig kellett volna megtenni, azonban a határidőt kitolták 2023. év végére. Az új kutak létesítését is egyszerűsítette a kormány egy világosabb igénybejelentővel, tehát kevesebb költséggel és adminisztrációval lehet így vizet nyerni az öntözéshez.

Kapcsolódó

Pándi Gyula ombudsman, a jövő nemzedékek szószólója bár örült, hogy változik a vízgazdálkodási törvény, például szigorúbb feltételekhez köti a mélységi fúrásokat, valamint bizonyos területeken nem engedélyezett a kútfúrás, hiányosságokat is lát: már korábban jelezte, hogy sok 20-30 évvel ezelőtt ásott kút van, amelyek regisztrációja nem teljes, akár rossz helyen is lehetnek, ezek helyzetét a jogszabály nem is rendezi megnyugtatóan. A törvényben egyetlen szó sem esik továbbá arról, hogy bárki is ellenőrizné az 50 méteres kútmélység betartását.  Így Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez szegezték a kérdés, hogy nyitott-e a kormány arra, hogy a jövőnemzedékek szószolójának észrevételei alapján módosítsák a vízgazdálkodási törvény kutakról és azok fúrásról szóló részeit.

"Értem, hogy valaki előrelépésnek tekinti a jelenlegi szabályozást, és azt is, ha valaki szerint még nagyobbat előre lehetett volna lépni. Mi a másik oldalról vizsgáltuk a helyzetet: vannak olyan részei az országnak, ahol 20-30 éve fúrtak kutat és ezek regisztrációja még nem teljes. Nem szeretnénk senkit adminisztratív szabályokkal zaklatni, például a tanyavilágban, ahol ez nehézkes is lenne" - mondta el Gulyás Gergely a kútfúrási helyzetről.

Szavai szerint nem feladata az államnak, hogy zaklassa a polgárait, így azt írták elő, hogy az új kutak fúrására milyen szabályok vonatkoznak. Az új létesítésekre határozták meg, hogy milyen mélységre és hol lehet kutat ásatni. Az országnak van 13 százaléknyi olyan területe, ahol a vízbázis védelme érdekében ezt nem tették lehetővé - fogalmazott a kancelláriaminiszter.

Bándi Gyula biztos észrevételeit beépítették a javaslatba, Nagy István agrárminiszter találkozott is vele személyesen, hogy ezekről tárgyaljanak. Az új jogszabályba ezek egy része is bekerült.

Korábban nemcsak az ombudsman, hanem környezetvédelmi szervek is kifogásolták, hogy túl könnyű a kútásás, ami ugyan pillanatnyi segítség a kistermelőknek és az agrárium többi szereplőjének, de a környezeti terhelésük miatt nagy kárt okozhatnak. Felhozták, hogy évről évre csökken a Kárpát-medencében a víz mennyisége, így hosszú távon felelőtlen döntés, ha a lakosság könnyebben termelheti ki a mélységi vizeket.