A testület még 2016-ban kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint az illegálisan kialakított kút fennmaradását 2018. december 31-ig bírságmentesen lehessen engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál.
A moratóriumot megelőzően azt a vízhasználót, aki engedély nélkül hozott létre kutat, a vízügyi hatóság kötelezhette a kivételezés megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve a kutak átalakítására, és indokolt esetben megszüntetésére. Ezen kívül akár egymillió forintig terjedő bírságot is kiszabhattak.
Emellett a 2016-ban indítványozott törvénymódosítás lehetővé tette, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai európai uniós pályázatokon is indulhassanak. A visszajelzések alapján számos gazdálkodó élt a lehetőséggel.
Az agrárkamara közleménye szerint a türelmi idő meghosszabbítását összhangban a Víz Keretirányelv stratégia tervének 2021-ig elkészítendő felülvizsgálatával, valamint a Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazatfejlesztési felhívásának 2020. augusztus 3-i utolsó benyújtási lehetőségével kezdeményezték az uniós források biztonságos lehívása érdekében.
Korábban azt a törvényt is megszavazta a kormány, amely a kútfúrási bejelentési kötelezettség eltörlését javasolta, de ezt Áder János államfő panaszára hatályon kívül helyezte az Alkotmánybíróság.
A fotó forrása: Shutterstock.