Számottevően nem változott a háztartások által újonnan felvett lakáscélú hitelek hitelköltség mutatója januárban. Az új szerződések értéke a piaci és a támogatott konstrukcióknál egyaránt nőtt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból.

  • A személyi kölcsönök átlagos hitelköltség mutatója csökkent, az új szerződések értéke növekedett az előző hónaphoz képest.
  • A babaváró hitelek új szerződéses összege 16,4 milliárd forint volt az év első hónapjában. A program kezdetétől összesen 2 644 milliárd forintnyi ilyen szerződést kötöttek a háztartások a hitelintézetekkel.
  • A 2025. januártól elérhető munkáshitelek esetén január végéig összesen 9,4 milliárd forintnyi szerződést kötöttek. (Ez egy új, szabad felhasználású hitel maximum 4 millió forintos összegben azoknak a fiataloknak, akik elmúltak 17 évesek és még nem töltötték be a 26-ot, továbbá nem jogosultak diákhitelre.)

Az áruhiteleknél jelentős visszaesés volt tapasztalható a tavaly év végi adatokhoz képest, amit természetesen a szezonalitással magyarázhatunk, hiszen a november-decemberi időszak hagyományosan magasabb új szerződéses összegeket jelent. Ezt figyelembe véve a januári 31,3 milliárd forintos érték kimondottan jónak mondható.

Kapcsolódó

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek új szerződéses értéke az 1 millió alatti szerződések esetén nőtt, míg a magasabb értékkategóriában jelentősen visszaesett. Az euróhiteleknél mindkét értékkategóriában csökkenés volt megfigyelhető.

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek átlagos kamatlába az egymillió euró alatti kategóriában csökkent, míg a magasabb értékkategóriában emelkedett. Az euróhiteleknél az 1 millió euró alatti hitelszerződéseknél növekedés, az egymillió euró feletti kategóriában csökkenés volt tapasztalható.

Messze a csúcstól

Magas szinten stabilizálódik, de koránt sincs csúcson a lakáshitelezés Magyarországon. Bár a használtlakás-piac minden más információ szerint alaposan felpörgött, a jegybank januári hitelezési adatai szerint a használt lakás vásárlására nyújtott hitelek összege reálértelemben elmarad a korábbi csúcsoktól.

Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint ez azzal magyarázható, hogy a piacot most a készpénzes vásárlók hajtják.

Az építésre, bővítésre és felújításra megítélt hitelek összege sem éri el a korábbi szinteket, de a január-februári építőanyag forgalmi adatok azt mutatják, hogy ezen a lakossági beruházások megindultak.

„2025 egészében mind családiház-építési és -felújítási piacon, mind a társasház-építéseknél érdemi növekedésre számítunk, mert van elérhető építőipari szakember-kapacitás, 2023 óta nem volt érdemi változás az építőanyag árakban, továbbá az államilag támogatott otthonfelújítási programok és más kormányzati iniciatívák már most érzékeltetik a pozitív hatásukat”

– húzta alá.

Csökkenő betéti kamatok

A háztartások által lekötött forint betétek és az éven belül lekötött euróalapú betétek átlagos kamatlába esetén is csökkenés volt tapasztalható. Az új szerződések értéke mindkét betéttípus esetén nőtt a jegybank statisztikája szerint.

A nem pénzügyi vállalatok lekötött forint-, valamint az éven belül lekötött euróalapú betéteinek átlagos kamatlába csökkent. Az új szerződések értéke mindkét betéttípus esetén emelkedett.

Miközben a kamatlábak visszaestek, az új szerződések értéke több mint 205 milliárd forinttal emelkedett, jelenleg 1 513 milliárd forint. A háztartások által lekötött forintbetétek kamata 0,24 százalékponttal csökkent, jelenleg 4,3 százalék.