Elégedett vagy azzal az ingatlannal, amiben jelenleg laksz? – tette föl a kérdést a Napi.hu megbízásából a Pulzus legutóbbi országos, reprezentatív közvélemény-kutatása. A kérdésfeltevésünk mindenekelőtt a lakás, a ház méreteire vonatkozott.

A kapott eredményekből egyértelműen kirajzolódik, hogy a lakosság többsége, több mint 60 százaléka alapvetően elégedett otthona méreteivel. Míg a magyarok negyede cserélné nagyobb lakásra, házra a jelenlegit. Ehhez képest eltörpül azoknak az aránya, akik valamilyen oknál fogva kisebb ingatlant szeretnének, vagy a magas rezsi miatt, vagy amiért nem használják ki kellőképpen.

Nézzük is, miként alakultak részletesen a válaszok a teljes magyar felnőtt lakosság körében:

  • igen, éppen megfelelő az, amiben élek: 63 százalék;
  • nem, kicsinek találom ahol élek, ha tehetném, nagyobb ingatlanba költöznék: 24 százalék;
  • nem, kisebb ingatlanba költöznék, mert túl magas a rezsi, nem tudom fenntartani: 4 százalék;
  • nem, kisebb ingatlanba költöznék, mert egyszerűen túl nagy nekem, nem használom ki: 5 százalék;
  • nem tudom, nem válaszolok: 4 százalék.

Inkább a falvakban teher a nagy ingatlan

A nemek tekintetében lényegében nem találunk különbségeket, legfeljebb egy-egy százalékokat, hogy ki mennyire elégedett az otthona alapterületével.

Ugyanez igaz iskolai végzettség szerinti bontás alapján is: képzettségtől alapvetően független, hogy szükségünk van-e nagyobb lakásra. Pár százalékkal a diplomások ugranak ki abban a kategóriában, hogy ki költözne nagyobb lakásba.

Életkorok tekintetében azonban már nagyobb a szórás. A legkevésbé a fiatal korosztály van megelégedve az ingatlan méreteivel, amelyben jelenleg lakik, miközben az idősebbek a legelégedettebbek, a 40-49 éves korosztály pedig a két másik generáció közt foglal helyet.

  • a 18-39 éves korosztály 30 százaléka találja kicsinek a lakóingatlanát;
  • a 40-59 évesek 27 százaléka;
  • a 60 év felettieknek pedig 13 százaléka mondja, hogy az igényeihez képest túl kicsi az otthona.
Pulzus
Pulzus
Kép: Pulzus

Kiemelendő a most kapott kutatási eredmények közül, hogy a 60 év felettiek voltak azok, akik a legnagyobb százalékban jelezték a fiatalabb generációkkal összehasonlítva, hogy kisebb ingatlanba költöznének, mert túl magas a rezsi, így az ingatlant nem tudják fenntartani. Vagy egyszerűen nem használják ki a rendelkezésükre álló teret.

Túl nagy ingatlanokban laknak a magyar nyugdíjasok

A nagy alapterületű, vagyonokat érő ingatlan nem feltétlenül áldás, sőt, egyenesen maga lehet a rémálom, amennyiben azt alacsony nyugdíjból, egyre elszálló rezsiköltségek és inflációs élelmiszerárak mellett kell fenntartani. Pláne egyedül, érdemi segítség nélkül. Pár hete idéztük a Pénzcentrum elemzését, amelyből kiderül, hogy tízből négy idős magyar olyan ingatlanban lakik, amelynek méretei alapvetően meghaladják az igényeit. Ez pedig elsősorban azt a problémát hozza magával, hogy az otthon birtokosa nem tudja lakását, házát fenntartani. Azaz minden harmadik 65 év feletti magyar, akinek a havi bevétele, jellemzően a nyugdíja nem haladja meg a medián jövedelem 60 százalékát, a szükségleteit meghaladó méretű ingatlanban él. Így alakul ki tehát az ellentmondásos helyzet: igencsak szűkösen él a magyar nyugdíjasok egy jelentős része, miközben az ingatlanuk egy vagyont ér úgy, hogy azt az ingatlant csak nagyon nehezen tudják fenntartani. Ráadásul mindebben egyre inkább emelkedő tendencia mutatkozik.

A településszerkezetet nézve kiderült, hogy a megyeszékhelyeken élők messze a legelégedettebbek (70 százalék) az otthonuk területével a fővároshoz, a városokban és a községben élőkhöz képest, vagyis ők költöznének a legkevésbé nagyobb házba, lakásba.

A rezsi miatt túl nagynak talált ingatlanok leginkább a városokban fordulnak elő, miközben az mindenekelőtt a községekben jellemző, hogy valaki azért költöznek kisebb alapterületű ingatlanba, mert nem használja ki, túl nagy számára az otthona.

Pulzus
Pulzus
Kép: Pulzus

Egy kutatás háttere

A kutatás a felnőtt magyar lakosság körében készült, reprezentatív mintán a napokban. A válaszadók 55 százaléka volt nő, 45 százaléka férfi. A 18-39 év közti korosztály 37 százalékos arányban képviseltette magát, a 40-59 évesek 34 százalékban, míg az idősebbek, a 60 év felettiek 29 százalékos arányban válaszoltak.

Az alapfokú végzettségűek részvételi aránya 51 százalékos volt, a középfokú végzettséggel rendelkezőké 31, a felsőfokúaké pedig 18 százalékos. A válaszok 30 százalékban érkeztek községben élőktől, 35 százalékban városiaktól, 17 százalékban megyeszékhelyen élőktől, 18 százalékban budapestiektől.

Egyre kevesebbet ér a fizetésünk

Az ingatlanunkkal való elégedettségünk felmérése előtt a Napi.hu megbízásából készült Pulzus közvélemény-kutatás arra, a manapság igencsak forrónak számító kérdésre kereste a választ, hogy az elszálló infláció, a meredeken emelkedő árak időszakában, idén kinek mennyivel emelkedett a fizetése. Kutatásunk alapján egyáltalán nem rózsás a helyzet: a magyar lakosságnak mindössze egy rendkívül vékony, pár százalékos rétege tarthatja magát annyira szerencsésnek, hogy az inflációt is meghaladóan nőtt idén a bére, vagyis tényleges fizetésemelést kapott. Ehhez képest nem elég az infláció, náluk kétszer többen vannak azok, akik idén még a tavalyi fizetésükhöz képest is kevesebbet visznek haza. Korábban pedig azt vizsgálta a Pulzus, hogy mit szólna a magyar lakosság a TikTok alkalmazás esetleges hazai betiltásához.