A tavalyi 2,9 százalék után idén várhatóan lassulni fog a magyar gazdaság növekedési üteme az Erste Bank szakértői szerint, akik 2,2 százalékos GDP bővülést várnak - derül ki a bank régiós gazdaságokkal foglalkozó friss elemzéséből. A növekedés motorja a lakossági fogyasztás lehet, ugyanakkor a külkereskedelmi forgalom alakulását számos bizonytalanság övezi.

A bank elemzői szerint az uniós források lehívása kevésbé pörgeti majd a gazdaságot, mint tavaly, tekintve hogy idén várhatóan kevesebb pénzt sikerül majd lehívni. Az infláció szerintük visszafogott maradhat az év hátralévő részében, s szerintük inkább annak van meg a kockázata, hogy nem éri el a célként kitűzött 3 százalékos értéket. Az Erste közgazdászai az MNB tegnapi, váratlan kamatcsökkentési lépését megelőzően született anyagukban arra számítottak, hogy az újabb lazítási hullám várhatóan a második negyedév végétől indulhat meg.

Bár, a nagyobb hitelminősítők egyelőre a nem befektetési kategóriában hagyták az ország szuverén adósságának minősítését, azonban ha a GDP növekedés a szigorú fiskális politikával párosulva fennmaradna, akkor számolni lehetne idén felminősítésekkel. A bank szakértői most arra számítanak, hogy év végéig legalább kettő a három nagy hitelminősítőből javít a magyar adósság besorolásán.

A belső piacban bíznak, a többi még odébb van

A GDP bővülésben a lakossági fogyasztás szerepe elsősorban az elkölthető jövedelmek emelkedésének lesz köszönhető, ebben segítenek a személyi jövedelemadó csökkentés és a családi adókedvezmények. Ugyanakkor az EU források visszaesésével a beruházások nagysága is vissza fog idén esni. Az Erste elemzői meglehetősen ambiciózusnak tartják a kormány elképzeléseit az idei, kétezer milliárd forintnyi uniós támogatás lehívásáról, ők kevesebbel számolnak. A csoknak ugyanakkor szerintük először a 2017-es növekedési számokban lesz érezhető hatása.

A magyar államkötvényhozamok várhatóan stabilak maradnak, mint ahogy stabilan viselkedtek az elmúlt hónapok nemzetközi pénzpiac zavarai mellett. Ez szerintük az önfinanszírozási programnak, s annak volt köszönhető, hogy az ECB további lépéseket tett a lazítás irányába. E kettő, valamint a közelgő felminősítés lehetősége kellőképpen ellensúlyozni tudta a Fed megindult emelési ciklusa által generált tőkekiáramlás kedvezőtlen hatásait.

Meginog a forint?

Az év hátralévő részében enyhén gyengülő trendre számítanak a forint euróval szembeni árfolyamában. Korábbi 315 forintos év végi, euróval szembeni árfolyamcéljukat enyhén, 318 forintra emelték. A keresztárfolyam szerintük a nemzetközi hangulatnak megfelelően, a régiós devizákkal szinkronban fog mozogni, leginkább a lengyel zlotyval együtt, akárcsak tavaly. Magyar oldalról a legfontosabb hatás, amely az árfolyamot éri a monetáris politikai lépések lesznek. Úgy vélték, ha beindulnak az újabb kamatcsökkentések, akkor az leértékelődési nyomás alá helyezheti az árfolyamot, ez tegnap meg is történt, a váratlan kamatvágást követően gyengült a forint.

Mivel tavaly több monetáris tanács tag is utalt arra, hogy az erősebb forint veszélyeztetné az inflációs célok elérését, ezért arra számítanak, hogy 310 forint alatti árfolyamok esetén szóbeli intervencióra lehet számítani. Szerintük az MNB a 310 forint feletti euróárfolyammal lenne elégedett.