Vészesen terjed a gyermekek körében a rövidlátás, hívja fel a figyelmet a Látás Világnapján (World Sight Day) a Magyar Szemorvostársaság és a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért. A Látás Világnapját 24. éve rendezik meg minden október második csütörtökén.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekek nem korrigált látásromlása káros hatással lehet az oktatásukra és a társadalmi befogadásukra, miközben például a szemüveg megváltoztathatja számukra a világot.

A rövidlátás kialakulása késleltethető

Világviszonylatban és hazánkban is gyermekkorban nagymértékben nőtt a rövidlátók száma, ezért a rövidlátás (myopia) a leggyakoribb vaksági okká válhat.

Ugyanakkor ma már olyan hatékony eljárások állnak rendelkezésre. Egyrészt a rövidlátóknál a szorosabb orvosi követés, és ösztönzés a szabadban eltöltött idő növelése is fontos. Másrészt a már kialakult rövidlátásnál a progresszió - a rövidlátás fokozódásának - lassítása a feladat.  A fiatalokat ösztönözni kell arra, hogy mindig viseljék a rövidlátásra felírt teljes erősségű korrekciójukat, hívták fel a figyelmet a szemorvosok.

A már kialakult rövidlátás esetén új lehetőséget jelentenek az elmúlt években megjelent myopiakontroll-szemüveglencsék, amik fő tulajdonsága, hogy lassítják a rövidlátás romlását.

Egyes típusok hordása esetén kimutatták, hogy a szemüveglencsét viselő gyermekeknél 52 százalékkal kisebb volt a rövidlátás progressziója a normál szemüveget viselőkhöz képest, a kétéves vizsgálati időszak alatt pedig a viselők ötödénél egyáltalán nem romlott tovább a rövidlátás.

Egyre több a rövidlátó gyermek

Magyarországon az elmúlt évtizedben a  rövidlátás előfordulása a fiatalok körében – 18–35 éves korcsoportban – elérte a közel 60 százalékot. Összehasonlításképpen, 1960-ban ez az érték 7 százalék körül alakult.

Ma már Magyarországra is jellemző, hogy a rövidlátás előfordulási gyakoriságának csúcspontja a húszas, valamint a hetvenes-nyolcvanas éveikben járó személyeknél van, de a fiatalkori előfordulás immár közel duplája az időskorinak.

Ma a szakemberek már biztosan tudják, hogy a myopia kialakulása és romlása a szem növekedését befolyásoló vizuális,környezeti körülmények és genetikai tényezők összetett kölcsönhatásának eredménye, a rövidlátás a látási körülményekhez való alkalmazkodás miatt alakulhat ki.

Egy 16–17 évesek körében végzett vizsgálat kimutatta, hogy megduplázódott a rövidlátás kockázata azoknál, akik hetente kevesebb, mint 3 órát mozognak, vagy naponta több mint 6 órát töltöttek a képernyő előtt.

A rövidlátás kialakulásának megelőzésére és a rövidlátás progressziójának csökkentésére a következő eljárások ismeretesek:

  • Életmódbeli változtatások – a környezeti hatások optimalizálása.
  • Optikai eszközök használata – beleértve a szemüveget, a speciális kialakítású lágy kontaktlencsét és az éjszaka viselésű orthokeratológiai gázáteresztő kemény kontaktlencsét.
  • Farmakológiai megközelítés – az atropin szemcsepp helyi alkalmazása.

A kutatások bizonyítják, hogy valamennyi módszer lassítja a rövidlátás kialakulását vagy progresszióját, bár a különböző beavatkozások hatékonysága eltérő lehet.

Természetesen a szakembereknek is van tennivalójuk. A rövidlátás elleni küzdelem egyik kulcsa felismerni azt, hogy mely – 6 évnél fiatalabb – gyermeknél magasabb a kockázata a myopia későbbi kialakulásának, illetve kinél figyelhetők meg már e korban a későbbi rövidlátás klinikai jelei. 

A már kialakult rövidlátás esetében történő kezeléseknél fontos kezelési lehetőséget kínálnak az antimyopia kontaktlencsék, az éjszaka viselhető orthokeratológiai kontaktlencsék (ortho-K), valamint az alacsony dózisú atropin hatóanyagú szemcsepp kezelések. 

Ráadásul ezek kombinált kezelésként is alkalmazhatóak, például az ortho-K kontaktlencsék és atropin szemcsepp nagyon jól erősítik egymás pozitív hatását, és így a hatékonyságot, többek között erre hívták fel a figyelmet a szemorvosok.