A kormány elhatározta, hogy az Miniszterelnökséghez vonják be a fejlesztési ügyeket, mégpedig azért, mert a jövőre kezdődő uniós költségvetési időszakban új módon felügyelik az EU-tól érkező források szétosztását - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki kormánybiztosként augusztus elsejétől immár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányításáért is felel.

A következő hét évben 6000 milliárd forint áll rendelkezésre, a kérdés, hogyan fogjuk elkölteni - mondta Lázár, aki szerint január elején kell felállnia az új szerkezetnek. Ennek megfelelően a szaktárcákhoz kerülnek az irányító hatóságok. Lázár feladata ezzel kapcsolatban a gördülékeny átállás lesz, valamint az, hogy 2014-től vezesse az uniós pénzosztás központi irányítását a Miniszterelnökségen - ez egyébként a tárcák közötti esetleges vita estén is jól jöhet majd a későbbiekben, ahogy akkor is, ha a kormány akaratát kell érvényesíteni a költések irányvonalával kapcsolatban. Ha a Fidesz nyer a következő parlamenti választásokon, úgy ez a rendszer marad - ígérte az államtitkár.

Kapcsolódó

Komoly gondolkodásmódbeli változásra van szükség, így minden kollégától azt kértem, hogy a jövőben ne Brüsszel érdekeit képviselje, hanem az országét - mondta Lázár. Ebben érdemi változásokat várok - fogalmazott a politikus. A fejlesztéspolitika nem lehet öncélú, csak közcélú, vélte az államtitkár, majd hozzátette, hogy aki ennek megfelel, az maradhat, mivel az elmúlt években az NFÜ mintegy 600 szakembere már bizonyította szakmai tudását.

Újabb pengeváltás

"Csányi Sándor az ország első számú uzsorása" - mondta Lázár János a hvg.hu azon kérdésére, hogy mi a véleménye Csányi azon szavairól, miszerint ő egy tehetséges ember, hiszen a trafikügyet is milyen jól elintézte. Az államtitkár elmondása szerint a sajtóból értesült Csányi szavairól, hiszen "nem jellemző, hogy találkoznék Csányi Sándorral". "Nincs más választásom, mint ennek a lesajnáló mondatnak a tudomásul vétele, hiszen mégis csak ő az ország első számú uzsorása", aki - Lázár szerint - "páváskodik a devizahitelesek fölött".  Az államtitkár a Nol.hu szerint gunyorosan azt is hozzátette, hogy egy ilyen ember kijelentéseit tudomásul kell venni.

Gondok a kifizetésekkel

Az eddigi 15 operatív programból jelen pillanatban 13-at nem finanszíroz Brüsszel - gond a GOP-nál, illetve az NFÜ saját költségvetésével nincs -, mivel aggályok merültek fel velük kapcsolatban, ez 500-600 milliárd forintot érint - mondta Lázár. Nehezen magyarázható, hogy Brüsszel miért próbálkozik korábban lezárt pályázatok újraértékesítésével, vélhetően politikai nyomás van a háttérben - vélte a politikus, aki szerint konstruktív dialógussal ez várhatóan megszűnhet. Az államtitkár mindenesetre úgy számol, hogy valamiféle bírságot kapunk az uniótól (az államtitkár szerint 50 és 100 milliárd forint közötti összeget bukhat a költségvetés), a kormány ugyanis jelenleg ennek összegével kapcsolatban tárgyal. Lázár reményei szerint szeptember közepéig lezárulhatnak ezek az egyeztetések.

Ezen kívül további 500 milliárd forintot meg kell védeni, hiszen ekkora összegről nincs még döntés, így ez elveszhet, ha a kormány a következő hetekben nem hoz komoly döntéseket. Ezeket a nyitott kérdéseket augusztusban le kell zárni Lázár szerint, sőt ebben a hónapban akár támogatási döntéseket is meg kell hozni.

Sürgős akcióterv kell

A probléma megoldására sürgős akcióterv kell, ezért Lázár kezdeményezi, hogy augusztus 14-én rendkívüli kormányülést tartsanak, részben azért, hogy választ kapjanak a kifogásolt problémákra, részben azért, hogy a pályázók számára csökkenteni tudják a bürokratikus akadályokat, illetve sikerüljön felgyorsítani a folyamatban lévő beruházások elszámolását, illetve kifizetését.

Lázár azt is bejelentette, hogy 3 új alelnököt bízott meg, egyrészt a folytonosság biztosítása, másrészt a meglévő problémák megoldása érdekében. Dányi Gábor fejlesztési és informatikai területért, Simó Balázs, a nemzetközi ügyekért, köztük az Európai Bizottsággal tárgyalásért, Vitályos Eszter a belső jogi ügyekért lesz felelős. A vezetőknek számos feladata lesz, így például az átláthatóság biztosítása, vagy Brüsszelben a nemzeti érdekek képviselése.