Lázár János kifejtette: a legalacsonyabb ár szempontja helyett értékalapú közbeszerzést kívánnak alkalmazni. Csökkentik a pályázók bürokratikus terheit, a referenciaértéket, jelentősen csökkentik az üzleti titok körét, egyszerűsítik a jogorvoslat lehetőségét, és legkésőbb jövőre elektronikussá teszik a közbeszerzés rendszerét, kötelezővé téve az internetes közzétételt az összes pályázó összes dokumentumára vonatkozóan, amelyet a miniszter radikális változásként értékelt az eljárásokban. A kormány tavasszal csak a vitát nyitja meg a változtatásokról - tette hozzá -, annak elfogadását csak ősszel tervezik, és készen állnak az egyeztetésre arról. A miniszter elmondta: a nyilatkozati elv alkalmazásával a pályázóknak a feltételek tejesítéséről elegendő lenne csak nyilatkozniuk, azt hatósági dokumentumokkal csak a nyertesnek kell igazolnia.

Az érték- és minőségalapú közbeszerzésről kifejtette: a beruházások életciklusát, a környezetvédelmi és szociális szempontokat - köztük a fenntartási költséget - , valamint a helyi szempontokat kiemelten kezelik a jövőben, míg a legalacsonyabb ár csak kivételes esetben lehet döntő.

A hazai kis- és közepes vállalkozásoknak kedvez, hogy a jövőben a beruházási érték 75 százalékát kell felmutatni referenciaértékként, míg eddig ez a többszöröse volt - mutatott rá. Bevezetnék a szerződések betartására irányuló hatósági ellenőrzés lehetőségét is. A jogorvoslati eljárás is gyorsul a jövőben, fő szabályként továbbra is a Közbeszerzési Döntőbizottság jár el, ugyanakkor egyetlen bíróságot jelölnek meg kizárólagos illetékesként.

A miniszter a határidők 20-50 százalékos csökkentéséről is beszámolt, és mérséklik azon közbeszerzések értékhatárát, amelyeknél alkalmazható lesz a háromajánlatos meghívásos eljárás. Mint mondta, jelenleg építési beruházásoknál ez az értékhatár 150 millió forint, míg szolgáltatásoknál 25 millió, most ez 100 és 18 millió forintra mérséklődik.

Egyszerűsített új nemzeti eljárást hoznak létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között. Ez szerinte a helyi önkormányzatok számára jelent változást. 60 millió forint fölött uniós közbeszerzési eljárást kell lefolytatni a szolgáltatásoknál, míg az építéseknél 500 millió és 1,5 milliárd forint között nemzeti hirdetményes eljárást, e felett uniós közbeszerzést.

Lázár János rámutatott: az elfogadandó törvényt az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia, miután az ország az uniós csatlakozásával a szuverenitásának egy részét feladta. Szólt arról is, hogy mivel a magyarországi fejlesztések jelentős mértékben köszönhetők az uniós forrásoknak, így a közösség is egyre szigorúbban ellenőrzi azok felhasználását.

Arra is rámutatott: az EU GDP-jének 20 százalékát használják fel közbeszerzések által. A politikus így előrevetítette, hogy a következő hét évben a közösségi irányelv is szigorodni fog, ahogy a források követését végző uniós intézmények is. Beszámolt arról is: a kormány célja a bürokráciacsökkentés az uniós források felhasználása, az adózás, valamint építésügy terén, amelyekre még idén javaslatokat tesznek.