A parlament egészét tekintve Lázár korántsem nevezhető aktív országgyűlési képviselőnek, de a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez az Országgyűlésben így is jelentősen több parlamenti tevékenység kötődik, mint az összes többi kormánytaghoz. A felszólalások, az önálló indítványok és a nem önálló indítványok alapaján is nagyobb részt vállalt a parlamenti munkában, mint egy átlagos fideszes képviselő.
Lázár János szólalt fel a legtöbbször a kormány részéről 2014 óta, amivel a teljes Országgyűlésben is top 10-es helyet foglal el. Orbán Viktor miniszterelnök nevéhez fűződik a második legtöbb parlamenti beszéd a kormánytagok közül. A dobogóra még Rogán Antal fér fel. A legkevesebb alkalommal felszólaló miniszterek képzeletbeli dobogóján Seszták Miklós, Semjén Zsolt és Balog Zoltán szerepel.
Általánosságban megállapítható, hogy a képviselői mandátummal rendelkező miniszterek aktivitási rátái a leggyengébbek közé tartoznak. Ami Rogán Antalt kiemeli a kormánytagok közül - főként korábbi frakcióvezetői funkciója miatt -, az, hogy több önálló indítványt terjesztett be, mint bármely kollégája a kabinetben. A 16 törvény- és határozati javaslata így sem helyezi a kiemelkedően aktív képviselők körébe, hiszen ezzel mindössze holtversenyben a 90. helyen áll az Országgyűlésben. Rogán mellett Lázár János, Semjén Zsolt és Simicskó István statisztikái mutatnak legalább átlagos aktivitást a fideszes képviselők között az önálló indítványok terén, a többi kormánytag neve mellett 5 vagy annál is kevesebb önálló indítvány szerepel 2014-2016 között - írták a Policy Solutions elemzői.
Még visszafogottabbak voltak a kabinet tagjai a törvényjavaslatok módosítása kapcsán: az Orbán-kormány tagjainak többsége egyet sem nyújtott be. A miniszterek amúgy is alacsony intenzitású parlamenti munkájának kifejezetten gyenge pontja a szavazásokon való részvétel aránya. A parlamenti ciklus eddig eltelt időszakában jelentős részben frakcióvezetőként, illetve képviselőként ténykedő Rogán Antal és Simicskó István jelenléte számít magasnak (83 százalék).
A 2014 tavasza óta eltelt csaknem két évben végig miniszteri pozíciót betöltő politikusok közül Semjén Zsolt szavazott a leggyakrabban (70 százalékos részvétel), de a KDNP-s politikus ezzel még így is csak az alsó negyedbe tartozott az összesített ranglistán (178.), ráadásul a többi miniszterhez képest könnyebbséget is jelenthetett, hogy a miniszterelnök-helyettes nem irányít konkrét tárcát. A fennmaradó kormánytagok sokrétű teendőik miatt a szavazás felét-kétharmadát kihagyták és ezzel az összesített parlamenti rangsorban az utolsó helyezettek közé tartoznak.
A minisztereknél az nem állítható, hogy a statisztikailag gyenge részvétel a feladatok hanyagolásából ered, hanem éppen a kormányzati státuszból, és az abból eredő egyéb kötelezettségekből. Jól látszik, hogy a hatalmi ágak elválasztásának hiánya egy sajátos helyzetet teremt: a kormányzat képviselői úgy foglalnak helyet a törvényhozásban, hogy első pillanattól fogva egyértelmű, hogy a képviselői munkát kénytelenek lesznek hanyagolni.