Beszámolója szerint a távhőszolgáltatást érintő tárgyalások nyomán mintegy 90 önkormányzati vállalat került állami érdekkörbe. Így a nemzeti közműszolgáltató olcsó gázt, olcsó áramot és olcsó távhőt szolgáltathat majd - mondta Lázár János. A miniszter arról is szólt, hogy a társasházi gázmérőórák tervezett cseréje újabb rezsicsökkentést jelenthet.

Ezzel kapcsolatban kifejtette: a Főgáz átvételekor derült ki, hogy a cég - Magyarországon "talán nem egyedül" - évtizedeken át "manipulálta" a gázmérőórákat azzal, hogy a társasházakban az indokoltnál nagyobb mérőórákat üzemeltetett, így pedig magasabb volt az alapdíj. A mostani, az összes egyetemes szolgáltatóra vonatkozó kormányzati terv szerint minden társasházban olyan kapacitású gázmérőórát kell majd üzemeltetni, amely a ház fogyasztásának megfelelő - ismertette Lázár János. A Főgáz károsult ügyfeleinél a számlában írnák jóvá a visszajáró pénzt - jegyezte meg kérdésre a miniszter.

Átalakítják az MFB-t

A szerdai kormányülésen emellett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) átalakítása is téma volt, amely várhatóan nyáron zárul le, és amely új vállalatirányítási struktúrát, költségracionalizálást és profiltisztítást hoz az MFB-nél. A bank egyik fontos feladata a jövőben a visszatérítendő európai uniós források kiközvetítése lesz - tájékoztatott a Miniszterelnökség vezetője, megjegyezve, hogy bizonyos tevékenységekkel felhagy az MFB, és elsősorban csak a kiemelt, nagy fejlesztésekre fókuszál majd.

A Magyar Posta helyzete is szóba került a kormány előző napi tanácskozásán, amelyen megállapították: a posta az elmúlt két évben többet fejlődött, mint az azt megelőző húsz év alatt - tájékoztatott Lázár János, megemlítve, hogy a tervek szerint a nemzeti közműszolgáltató helyi ügyfélszolgálati pontjaiként is működnek majd a posták.

Minden rendben az uniós fejlesztési döntéseknél

Lázár János azt is elmondta, hogy a szerdai kormányülésen áttekintették az Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt amerikai nagykövet könyvében foglaltakat. Kijelentette: a kormány nem pályázatokat bírál el, hanem a fejlesztések irányáról dönt. A kormány kötelessége, hogy megtárgyalja az operatív programokat, az azok alapján készült akciótervek, pályázatok jóváhagyása azonban a nemzeti fejlesztési kormánybizottság feladata, az Európai Bizottság által jóváhagyott, kontrollált módon.

A pályázati felhívásokat a tárcák főosztályai írják ki, s lezáráskor visszakerülnek még egyszer a bizottság elé az egymilliárd forint feletti pályázatok. A miniszterelnök minisztereivel nem hoz döntést, pályázatokat soha nem lát, a fejlesztéspolitikai döntéseit pedig a költségvetés teherbíró képességének figyelembe vételével hozza meg - hangoztatta a tárcavezető, aki arra is kitért: különbség van a közbeszerzési pályázatok kiválasztott nyertesei és az uniós fejlesztési programok kedvezményezettjei között. Utóbbiak az önkormányzatok, az állam, állami szervek, egyetemek és egyházak, amelyek kormánytól függetlenül bonyolítják le a közbeszerzési eljárásokat.

A miniszter arról is beszélt, hogy ellenzéki pártok "mondvacsinált ügyekben" próbálják elhitelteleníteni a fejlesztéspolitikai intézményrendszert. Ezt annak tulajdonította, hogy közeledik a 2007 és 2013 közötti finanszírozási ciklus lezárása és idén még 2236 milliárd forintot kell kifizetni, ami a gazdasági növekedésben meghatározó jelentőségű. Leszögezte: 98 százalékban hibátlanul történik a források kifizetése, a 2 százalékos hibaarány pedig egybeesik a nemzetközi sztenderddel.

Kiemelt helyzetben a takarékszövetkezetek

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a várakozásoknál jobban visszaigazolódott a takarékszövetkezeti integráció helyessége; a kormány a hazai bíróságok és az Európai Bizottság előtt is megnyerte a csatát. A kilenc takarékszövetkezet közül, amelyek "kihúzták magukat" az integráció alól, már csak kettő van talpon - mondta. A tárcavezető azt is jelezte, hogy Magyarországon először minden hazai takarékszövetkezetet átvizsgáltak, az 1 millió 100 ezer ügyfél megtakarításai a legnagyobb biztonságban vannak. Jelezte, közel 30 intézetnél kellett tőkét pótolni, s a 121-ből több tucat volt, amelyet integráció nélkül csődhullám fenyegetett volna.

A miniszter tájékoztatása szerint új termékekkel fognak a piacra lépni, ennek egy befektetési alap is része lesz, s az állam garanciával áll mögötte. Aki a takarékszövetkezethez viszi holnap reggel a pénzét, az állam által kiemelten támogatott egyesülésre bízza azt - magyarázta. Lázár János arról is beszámolt, hogy 6000 vállalati és 12 ezer 600 lakossági hitelt világítottak át, s bizonyos takarékszövetkezeteknél félvállról vették a pénzkezelést, ezért a törvényesség visszaállítását kérték.

Kitért arra, hogy informatikai fejlesztést hagyott jóvá a kormány a takarékszövetkezetek számára, modernizálni fogják a rendszert, az intézetek zöld- és agrárbankként is működnek a továbbiakban, piaci alapon - tette hozzá.