Így a listák fő szempontjai - tudományos kutatások, publikációk - kevésbé vagy egyáltalán nem fognak érvényesülni pénz híján. Ez volt az egyik tanulsága a Mire jók az egyetemi rangsorok - Konferencia a felsőoktatás teljesítménymérői című eseménynek. Magyarország az elmúlt pár évben tartotta pozícióját, a világszerte 22 ezer intézmény közül többnyire a 400-500-as mezőnyben szerepeltek egyetemeink a rangsorok különböző osztáylozási metódusától függetlenül. Egyes mérések során ugyanis figyelembe veszik például a kutatások, tudományos publikációk, hivatkozások számát, a Nobel-díjas volt hallgatókat, vagy oktatókat, az egy oktatóra jutó hallgatók számát, a doktori képzéseket stb. A hallgatói szempontok kevésbé érvényesülnek a felmérésekben, ami a magyar intézmények további lecsúszásához vezethet, főleg, ha a korábbi lapértesülések igaznak bizonyulnak.
A két héttel ezelőttihez képest ugyanis jelentősen átdolgozta a felsőoktatási keretszámokra vonatkozó javaslatát az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az Index birtokába került előterjesztés szerint jelentős átcsoportosítást hajtanának végre az államilag finanszírozott helyek megoszlásában. Ez azt jelentheti, hogy az állam az eddig tervezett 30 ezer helyett csak 10 500 új hallgató képzését finanszírozná teljes egészében a kétéves felsőoktatási szakképzésben, illetve az alap- és osztatlan képzésben. 46 330 diáknak csak részösztöndíjat kínálnak. Esetükben csak a képzési díj felét állják, a másik részt a hallgatónak kell megfizetnie, vagyis a 65 ezer diákból több mint 80 százalék félig vagy egészben kénytelen lesz tandíjat fizetni. A részösztöndíjasok ráadásul nem csak fizetnek, de a "röghöz kötés" név alatt elhíresült szerződést is aláírják, amely szerint a diploma után képzési idejük kétszeresét Magyarországon fognak dolgozni.
Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke ezzel kapcsolatban a Napi Gazdaságnak elmondta, egyelőre 3-4 "ablakon beesett" hírből hallott erről az elképzelésről, de amint hivatalosan - vagy egyáltalán - értesítik, azonnal összehívja a grémiumot.