A magyar GDP idén a költségvetésben szereplő két százalékot meghaladó mértékben, 2,2 százalékkal nőhet - véli legújabb prognózisában a Kopint-Tárki Zrt. (Ez az érték megyezik a Pénzügykutató Zrt. legújabb várakozásával.) A kutatók tavaly decemberben még 2,0 százalékkal számoltak. Az előrejelezés szerint viszont jövőre nem lesz további gyorsulás, marad a 2,2 százalékos dinamika.

Eközben a fogyasztó árindex igencsak nyomott marad: a Kopint-Tárki friss előrejelzése 2014 egészére már csupán 0,9 százalékos inflációra számít, holott tavaly decemberben még 2,1 százalékkal számolt. Majd 2015-ben gyorsulhat a pénzromlás mértéke az inflációs cél közelébe, 2,8 százalékra.

Ukrajna bezavarhat

A világpiaci nyersanyagárak erőteljes növekedésére nem számíthatunk, az alacsony kereslet miatt az olajár 110 dollár körül stabilizálódhat - állapította meg Nagy Katalin, a zrt. igazgatósági tagja. A világkereskedelem értéke a tavalyi 3 százalék után idén 4,7, majd jövőre 5,2 százalékkal bővülhet. Várhatóan folytatódik az expanzív monetáris politika, igaz a Fed visszafogása okozhat piaci turbulenciákat, azonban ott sincs még szó a kamatemelésről. Az ECB pedig újabb monetáris könnyítésbe kezdhet vagy akár kamatcsökkentés is lehet.

A növekedést az is támogatja, hogy a legtöbb országban tovább javul az államháztartás helyzete, az adóssághelyzet pedig stabilizálódik.

Idén az eurózóna GDP-je 1,0, majd jövőre 1,5 százalékkal nőhet. A lokomotívnak számító német gazdaság teljesítménye pedig 1,5, illetve 2,0 százalékkal bővülhet. A németek számára a két fő kockázatot az euróövezet adósságproblémáinak esetleges kiéleződése, valamint az ukrán helyzet eszkalálódása és az oroszokkal való viszony romlása jelenti - mondta a kutató.

Magyarország alaposan lemaradt

Az új EU-tagállamokkal szemben még törékeny a piaci bizalom. Idén 3 százaléknál egyik országban sem lesz magasabb az infláció, sőt több hónapos defláció várható több országban is - mondta Vakhal Péter tudományos munkatárs. Egyelőre akadoznak a strukturális reformok.

Jelenleg az ukrán válság közvetlenül nem jelent veszélyt a régióra. A reálgazdasági hatása ugyanis az alacsony külkereskedelem miatt nem jelentős, a közlekedési problémák pedig menedzselhetőek, míg a pénzügyi hatás is kicsi, mivel az osztrák, olasz, francia és magyar bankok súlya 5 százalék körüli a bankok mérlegfőösszegében - véli Vakhal.

Tavaly az új EU-tagállamok többsége újra növekedési pályára állt, így idén várhatóan csak Cipruson lesz recesszió - olvadható az előrejelzésben. A válság és az utána következő évek azonban átrajzolták a térség fejlettségi térképét: Szlovénia és Csehország után a három balti állam került a legfejlettebb közép-kelet-európai gazdaságok közé, míg Magyarország és Horvátország jelentősen hátrébb csúszott - állapították meg a kutatók. A balti hármas az elmúlt két évizedben prudens, gyakran rendkívül szigorú fiskális politikát folytatott és sikerült Európa egyik legversenyképesebb intézményrendszerét felépíteniük. A lettek után 2015-ben a litvánok is bevezethetik az eurót. Sőt, Bulgária - amelynek már csak a kétéves ERM-tagság hiányzik a maastrichti kritériumok teljesítéséhez - is várhatóan 4-5 év múlva már az euróval fizet.

Jobban nő az import

A tavalyi utolsó negyedévi 2,7 százalékos GDP-dinamikát idén a magyar gazdaság nem tudja megismételni, de így is két százalék feletti ütem jöhet. Mérsékelten, de fenntartható módon gyorsul a növekedés - állapította meg Palócz Éva vezérigazgató.

Idén a belföldi gazdaság élénkülésének természetesen velejárójaként a nettó export negatív lesz, azaz az import várhatóan jobban (+6,3 százalék) bővül, mint a kivitel (+6,7 százalék) - mondta a kutató.

Egyelőre tovább vághat az MNB

Fegyelmezetten dolgozott az államháztartás, a 2012-es szigor tavaly is folytatódott, majd idén pedig - a korábbiakhoz viszonyítva - némi kiengedést várunk, a büdzsé hiánya azonban a GDP 3 százaléka alatt marad - állapította meg Ádám Zoltán kutatási igazgató

A jelenlegi alacsony inflációs szint nem fenntartható - fogalmazott az elemző. Normál menetrend szerint az idei második félévben elkezdődhet a monetáris szigorítás, azaz az alapkamat emelése, a következő hónapokban azonban még néhány kis vágás is következhet.
Alapesetben egy darabig nem kell kamatot emelni - ráér később lépni az MNB. A ciklus alja 2,5 százaléknál lehet - mondta a Napi.hu kérdésére Ádám. A forint továbbra is az egyik leggyengébben teljesítő valuta a térségben.