A magyar ügyészség új eszközöket szeretne a korrupcióval szemben

- értékelte a Polt Péter legfőbb ügyész által irányított vádhatóság a saját korrupciós munkájának rossz megítélését az idei beszámolójában.

Bár nem említette a vezető ügyész hivatala, de az Európai Bizottság jogállamisági jelentésében is negatívan említik a magyarországi helyzetet e téren, amelyet részben az OLAF idei összefoglalójára alapoznak. Magyarország esetében javasolt a legnagyobb arányban pénzügyi büntetést az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala az elmúlt négy évben: a strukturális alapok és az agrárpénzek kifizetéseinek 3,93 százalékát találták problémásnak. Ez több mint tízszerese az uniós átlagnak (0,36 százalék).

Ellentmondások hálójában

Éppen emiatt az ellentmondás miatt is izgalmas a Legfőbb Ügyészség 2019-es évről szóló beszámolójának korrupciós bűncselekmények felderítéséről szóló része. A dokumentum alapján ugyanis fennáll az a kettősség, hogy a magyar hatóság aktívan zár le - sokszor vádemeléssel - ilyen ügyeket, és nagyobb számban indultak is eljárások tavaly, de a legnagyobb részt a "kishalakat" fogják meg, szemben a gazdasági korrupciós, vagy költségvetési csalási esetekkel. Az ügyészség azt közölte lapunkkal, hogy "a látszólagos ellentmondás magyarázata az, hogy 2019-ben a korábbi évekhez képest több olyan iktatott ügy volt, amelynek a tárgya korrupciós bűncselekmény. Ugyanakkor kevesebb olyan befejezett eljárás volt sorozatjellegű korrupciós ügyekben, amely kapcsán nagyszámú statisztikai adatrögzítés történt."

Bár itt a jelentés nem hivatkozik arra, hogy a társadalomban téves kép alakult ki az ügyészség vélt tétlenségéről, ha politikusok vesztegetési ügyeit kell vizsgálni, hanem egy egészen más, pragmatikusabb magyarázatot ad, elismeri saját felelősségét, de egy érdekes okra vezeti vissza.

- szól az indoklás, ugyanakkor a tavalyi beszámoló sem tartalmazott állásfoglalást arra, hogy érdemben mire is lenne szüksége a vádhatóságnak, hogy hatékonyabban járhasson el. Akkor mindössze azt jegyezték meg pozitívumként, hogy a gazdasági bűncselekmények esetében a versenytilalmi és -hatósági nyomozást egyszerre folytatják le az ügyészi vizsgálatokkal.

Ahogy a 2018-as jelentésben úgy most is megemlítenek két olyan esetet, amikor a hiányos eszközeik ellenére is vádemelésig jutottak - mint a témában oly sokszor, itt is megemlítik, hogy a közvélemény rossz beidegződésével szemben vagy annak dacára értek el eredményeket. Az egyik - bár nincs megnevezve - a Simonka György fideszes politikus ügyében indult eljárás.

A másik pedig az, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzati vezetők ellen indított büntetőeljárást - kényszerintézkedés alkalmazása mellett - a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokból (TOP) finanszírozott beruházások kapcsán elkövetett hivatali vesztegetés bűntettének gyanúja miatt. Ez a szintén fideszes Boldog István ügye, aki esetében már áprilisban kezdeményezte az ügyészség, hogy a mentelmi jogát szüntessék meg a parlamenti képviselőnek.

Mit is mutatnak a számok

A statisztikák jól ki is rajzolják az ügyészség munkájának látszólagos kettősséget: míg 2018-ban csak 635, addig tavaly már 853 darab hivatali korrupciós bűncselekményt iktattak, vagyis indítottak el. Ez két évvel korábban még csak 496 ügyet jelentett. Itt a részletes elemzésből kiderül, hogy a legtöbb problémát a rendőrség belső védelmi szolgálata tárta fel. Viszont a vizsgált ügyek jó része - a vádhatóság értékelése alapján - a korábbi években indult eljárások betetőzése.

"A felderítő és bűnüldöző hatóságok felderítésben játszott szerepe, az eredményes nyomozások és vádemelések, valamint a szigorú - szabadságvesztéssel és foglalkozástól eltiltással járó - szankciók a védett állományon belül széles körben váltak ismertté. Ennek tudható be, hogy a hasonló jellegű, az egy szolgálati helyen szolgálatot teljesítő hivatalos személyek által tömegesen elkövetett közterületi korrupciós cselekmények visszaszorultak, és a példaként említett ügyekhez hasonló, kiemelkedően nagy terjedelmű ügyek az elmúlt évben már nem voltak jellemzők, így az egy eljárásban elbírált korrupciós bűncselekmények száma visszaesett" - értékelik a helyzetet. Érdemes a lezárt ügyek közül megemlíteni a röszkei és a gyulai hátárőr szolgálatot teljesítő rendőreinek, vagy záhonyi pénzügyőrök ellen indult tömeges eljárásokat.

- jegyzi meg a hatóság ismét, hogy szerintük téves kép alakult ki a munkájukról, valamint azt, hogy sokan túl magabiztosan kezdenek csalni, bízva, hogy nem sújt le rájuk a törvény.

A befejezett eljárásoknál viszont látszik egy komolyabb visszaesés: míg a korrupciós bűncselekmények miatt 2017-ben 1 123, egy évvel később 2 046 alkalommal léptek a hatóságok, tavaly már csak 460 esetben tudták lezárni az eljárásukat.

Nemcsak egy fajta pénzügyi csalás dominál

Az OLAF kritikái kapcsán a közvéleményben általában tévesen összemosódnak a korrupciós és a költségvetési csaláshoz sorolandó bűncselekmények. Utóbbi kategória részint megengedőbb - már az adócsalás is ide sorolódik -, de szűkebb is, mert itt klasszikus vesztegetés nem történik. Ha például valaki egy uniós pályázaton elnyert pénzt hamis számlákkal igazol, a költségeket magasabbnak tünteti fel, akkor elvileg korrupciót nem követett el, de az adófizetőket (legyenek azok magyarok, vagy uniós állampolgárok) megkárosította.

A Legfőbb Ügyészség ezt is értékeli az egyik legnagyobb bűncselekményhalmaznak és problémának, még ha az érintett bűncselekmények száma 2017-től, ha viszonylag csekélyebb mértékben is, de csökken. A legnagyobb számú esetet itt is a kisebb, pitibb bűncselekmények teszik ki: a tényleges gazdasági tevékenység nélküli fiktív számlák összegének az adóbevallásokban történő szerepeltetése, amelyek célja tipikusan az általános forgalmi adó elkerülése, illetve a ténylegesen fizetendő adó összegének csökkentése. A költségvetési csalások száma három éve még 1 880 esetet jelentett, mostanra ez 1 503 ügyre csökkent.

Hasonlóan a köznyelvben korrupciós esetekhez sorolt pénzmosási ügyeknél is enyhébb visszaesést látnak: 2019-ben megtört a bűncselekmények számának évek óta tartó növekedése, az esetszám az előző évihez képest csökkent, azonban így is jelentősen meghaladja a 2017-ben mért értéket. Akkor 90, most 188 esetet tártak fel, de tavalyelőtti 259-től ez azért jócskán elmarad.

"A pénzmosás kapcsán mára a korábbi években kibocsátott irányító intézkedések és más iránymutatások, továbbá az intenzív belső oktatási tevékenység révén kiforrott jogalkalmazói gyakorlatról beszélhetünk. A vagyongeneráló bűncselekményekhez kapcsolódó pénzmosás felismerése és következetes üldözése az ügyészség magas fokú prioritást élvező célkitűzései közé tartozik, amelynek jelentősége a gazdaságtorzító hatások kiküszöbölésén túl a bűnös úton szerzett vagyon felhalmozásának megakadályozásában áll" - teszik hozzá ennek kapcsán.

Arra részletesen nem térnek ki, de itt nemzetközi téren is egyre komolyabb a nyomás a hatóságokon. Az Európai Unió évente frissíti a tiltólistás offshore-országok listáját - leginkább csak bővül a lajstrom -, ahogy kötelezővé vált, hogy a számlatulajdonosokat a bankok (cégek és magánszemélyek esetében egyaránt) a lehető legpontosabban azonosítsák. Valamint az OECD tagországaiban bevezették a BEPS-rendszert, ami addig befagyaszthat számlákat, amíg nem világos, hogy egy offshore számláról elindult utalást kiindított és kihez is érkezik. A jegybank is szigorúan kezeli az ügyeket, mint felügyeleti szerv.

Épp 2020 őszén kerültek nyilvánosságra olyan adatok, hogy magyar bankok is érintettek volna a világ legkomolyabb pénzmosási ügyeiben. A FinCel-botrány kiszivárogtatásának magyar szereplőiről részletes cikket közölt a Napi.hu.

Egy OLAF által ajánlott ügyet zártak le

Visszatérve a cikk elején említett OLAF beszámolóra, az ügyészség erre külön kitér 2019-es értékelése kapcsán. Itt megint visszatérnek arra, hogy tévesen azt hiszi a közvélemény, hogy az uniós szerv hatóság lenne, miközben az az Európai Bizottság ellenőrző szerve, amely belső (szervezeten belüli) és külső vizsgálatokat folytat le az Európai Unió költségvetéséből származó pénzeszközök szabályszerű felhasználása kapcsán.

"Ebből következően az OLAF vizsgálatainak nem célja, hogy bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonja vagy büntetőeljárásban felhasználható bizonyítékokat szerezzen be. Amennyiben az OLAF a vizsgálata során bűncselekmény gyanúját észleli, annak kivizsgálása érdekében ajánlással fordulhat az érintett tagállam igazságügyi hatóságaihoz" - folytatja magyarázatát a hatóság, amely kiemeli, hogy ettől még szorosan együttműködnek velük.

A 2019. évben az OLAF összesen három igazságügyi ajánlást tett az ügyészi szervezetnek, ezek mindegyike csak 2020-ban érkezett meg a Legfőbb Ügyészségre. Mindhárom esetben az ajánlást és a vizsgálati eredményeket tartalmazó zárójelentést már folyamatban lévő nyomozásban értékelték. Az OLAF ajánlásai és jelzései alapján indult ügyek közül a 2019. évben egy esetben vádemelésre, négy esetben (öt ajánlás vonatkozásában) pedig a nyomozás megszüntetésére került sor.

Két ügyben az elsőfokú bíróság hozott nem jogerős, marasztaló ítéletet, egy ügyben a másodfokú bírósági eljárás zárult nem jogerős ítélettel, egy ügyben pedig a büntetőeljárás a Kúrián fejeződött be jogerős ítélettel.

A magyar ügyészség az OLAF által kezdeményezett ügyek 47 százalékában emelt vádat, ami messze felülmúlja az uniós átlagot - mondta el Polt Péter videóüzenetében, amelyben saját szavaival is értékelte az ügyészség munkáját.