2023. január elsején az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 248 415 forint. Ez az országos átlagot 40 ezer forinttal, a legalacsonyabb megyei értéket, Bács-Kiskun megye átlagát pedig 63 ezer forinttal haladta meg – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből.

Számításaink szerint körülbelül 266 ezerre tehető azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiknek havonta 300 ezer forintnál is többet utal a Magyar Államkincstár.

Havonta fél millió forintnál is többet pedig 35 ezer idősnek utalnak.

Hatalmasak a különbségek

A többség pedig jellemzően 140-180 ezer forint közötti összegből gazdálkodik havonta. Az öregségi nyugdíj átlagos összege 208 168 forint volt, de a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – több mint 32 ezer forinttal meghaladta a nőkét.

A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők (árvaellátás, özvegyi nyugdíj, megváltozott munkaképességű vagy egyéb járandóság esetén) 2023 januárjában, a nyugdíjemelést követően átlagosan 190 606 forintot kaptak teljes ellátásként - ez a fő- és a kiegészítő ellátás együttes összege - 27,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Ám hiába a korrigált nyugdíj, ha a nyugdíjasok harmadának az év eleji nyugdíjemeléssel 15 ezer forintnál is kevesebb plusz összeg került a bankszámlájára vagy a pénztárcájába, az idősek 38 százalékának a havi járandósága pedig 15 ezer és 25 ezer forint közötti összeggel emelkedett – derül ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a Napi.hu megbízásából készített a Pulzus.

2023 januárjában Magyarország lakosságának negyede, 2 millió 400 ezer ember kapott nyugdíjat vagy egyéb, nyugdíjszerű ellátást. A többségük, 62 százalékuk nő volt.

Az élelmiszerek ára és a dráguló rezsiszámlák 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörése után emelkedtek az egekbe. 2022-ben januári 5 százalékos nyugdíjemelést júliusban 3,9 százalékos, novemberben 4,5 százalékos kiegészítés követte, a 13. havi nyugdíj további 6,1 százalékos emelkedést jelentett – mutat rá a KSH.

A 15,2 százalékos nyugdíjas fogyasztóiár-indexszel számolva a nyugdíjak reálértéke 5 százalékkal nőtt. A reálnyugdíjak reálkeresetekhez viszonyított értéke, azaz a nyugdíjak relatív pozíciója 2014-től 2021-ig romlott, 2022-ben azonban a nyugdíjak vásárlóerejének növekedése 2,3 százalékkal meghaladta a keresetekét.

Az országos átlagnál nagyobb nyugdíjat kaptak többek között:

  • a Fejér;
  •  a Pest;
  • a Komárom-Esztergom;
  • és a Veszprém megyében élők.

Ugyanakkor havi 190 ezer forintnál kevesebből kellett megélnie:

  • a Bács-Kiskun;
  • a Békés;
  • és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lakóknak.

Ennyien kaptak extra magas nyugdíjat 2023. januárjában:

  • 500 ezer forintnál több nyugdíja van 23 ezer férfinak és 12 ezer nőnek;
  • 400-450 ezer forint nyugdíja van 15 ezer férfinak és 9 ezer nőnek;
  • 350-400 ezer forint nyugdíja van 39 ezer férfinak és 36 ezer nőnek;
  • 300-350 ezer forint nyugdíja van 63 ezer férfinak és 69 ezer nőnek;
  • 280-300 ezer forint nyugdíja van 35 ezer férfinak és 42 ezer nőnek.

Alacsony nyugdíjból kell megélnie:

  • 40 ezer forint alatti nyugdíja van 11 ezer férfinak és 12 ezer nőnek;
  • 80-100 ezer forint nyugdíja van 34 ezer férfinak és 66 ezer nőnek;
  • 100-120 ezer forint nyugdíja van 55 ezer férfi és 113 nőnek. 

A többség ennyi nyugdíjból gazdálkodik:

  • 140-160 ezer forint nyugdíja van 77 ezer férfinak és 177 ezer nőnek;
  • 160-180 ezer forint nyugdíja van 73 ezer férfinak és 178 ezer nőnek;
  • 180-200 ezer forint nyugdíja van 68 ezer férfinak és 135 ezer nőnek.

A statisztikai hivatal összesítési szerint a népesség arányában a legkevesebb nyugdíjas Pest megyében, a legtöbb pedig Tolna megyében van.

Németországba utalja a legtöbbet az Államkincstár

De a Magyar Államkincstár nem csak a Magyarországon élőknek folyósít nyugdíjat. A külföldön élő magyarok közül 48 ezer főnek jár nyugellátás, főleg öregségi nyugdíj.

Ugyanakkor a külföldre folyósított ellátások átlagos összege jóval alacsonyabb volt, mint a hazai nyugellátás csupán 61 642 forint, mivel a több országban szolgálati időt szerzők esetén fő szabályként az érintett országok megosztják a nyugdíjterheket a náluk szerzett biztosítási idővel arányosan.

Az utalások több mint harmada 16,5 ezer főnek Németországba ment, 13 százaléka 6201 nyugdíjasnak Ukrajnába, 9 százaléka 4399 főnek pedig Ausztriába.

Kép: KSH

 

2023 elején az öregségi nyugdíjban, az életkoron alapuló ellátásokban és a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők harmada 120 és 179 ezer forint közötti összeget kapott, a legtöbben 140–159 ezer forint közötti összeget.

Az ellátottak csaknem ötödének járandósága nem érte el a 120 ezer forintot, 13 százalékuknak viszont meghaladta a 300 ezer forintot is a nyugdíja.

Az öregségi nyugdíjasokat külön vizsgálva kedvezőbb a helyzet, 13 százalék részesült 120 ezer forintnál kevesebb, 15 százalékuk 300 ezer vagy annál nagyobb összegű ellátást kapott.

Az alacsonyabb kategóriákban a nők száma jelentősen meghaladta a férfiakét, 350 ezer forint feletti nyugdíjnál viszont már a férfiak száma magasabb volt. A nagyon alacsony nyugdíjak jelentős része a külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíj volt, írja a KSH.