Az uniós hozzáadottérték-adó (héa) direktíva szerint egy tagállam használhat kedvezményes héa-kulcsot nyomtatott kiadványokra (például könyvek, újságok és folyóiratok). A digitális kiadványokra viszont a normál héa-kulcsokat kell alkalmazni, a digitális könyvek kivételével, feltéve, hogy azokat olyan fizikai adathordozókon jelentetik meg, mint a CD-ROM.

A lengyel alkotmánybíróság - illetve korábban a lengyel állampolgári jogok biztosa - kétségeit fejezte ki e szabályozással kapcsolatban. A kifogások szerint egyrészt kérdéses, hogy a különböző adóztatás összhangban van az egyenlő bánásmód elvével, másrészt elképzelhető, hogy az Európai Parlamentet (EP) nem vonták be megfelelően a jogalkotási folyamatba.

Kapcsolódó

Juliane Kokott főtanácsnok az üggyel kapcsolatban úgy véli, hogy a héa-irányelv értelmében a kedvezményes kulcsot a nyomtatásban megjelent könyvekre, újságokra és folyóiratokra, és a digitális könyvekre akkor lehet egyaránt alkalmazni, ha utóbbi fizikai hordozón jelenik meg.

A főtanácsnok azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy normál héa-kulcsot alkalmazzanak minden olyan digitális kiadványra, amelyet elektronikusan terjesztenek, úgy vélekedett, elképzelhető, hogy nem lehet az ilyen termékeket a nyomtatott kiadványokkal összehasonlítani.

Egyrészt az uniós törvényhozásnak - a héa-direktívának a verseny torzulását megakadályozandó alapvető céljának fényében - mérlegelési jogköre lehet abban, hogy ezek közül a kiadványok közül melyek tekinthetők versenytársaknak. Kokott szerint a könyvek esetében a verseny nem feltétlenül áll fenn a nyomtatott kiadásuk és a fizikai hordozón megjelent elektronikus változatuk között. A verseny inkább több más tényezőtől függ, amelyek nem csak tagállamról tagállamra, de időben is változhatnak. A főtanácsnok szerint ott, ahol a ténybeli körülmények ennyire tisztázatlanok, elsősorban az uniós törvényhozás és nem az Európa Bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy összetett átfogó vizsgálatot folytasson az unión belüli versenyhelyzetről.

Másrészt - a nagyon eltérő terjesztési költségek miatt - jelentős különbségek vannak a digitális és nyomtatott kiadványok támogatottsági igényei között. Ezt a főtanácsnok szerint szintén figyelembe kell venni a kiadványok kedvezményes adókulcsba sorolásánál. Példaként említi az uniós állampolgárok oktatásának támogatását a könyvek, újságok, folyóiratok olvasásának ösztönzésével. Az eltérő bánásmód indokolt, így legitim jogalkotói cél lehet az elektronikus szolgáltatások speciális adózási rendszere. Az egyenlő bánásmód elvét ez nem sérti - teszi hozzá a főtanácsnok.

Kokott szerint amennyiben a fizikai hordozón terjesztett digitális könyveket kedvezményes héa-kulcsba sorolják, míg az elektronikusan terjesztett digitális könyveket nem, az nem eredményezi az egyenlő bánásmód megsértését. Az ugyan igaz, hogy ezek a könyvek már a héa-irányelv versenysemlegességi célját illetően összehasonlíthatók, hiszen a fogyasztók szempontjából ugyan arról a termékről van szó (a digitális könyv fájlja, ami nem használható egy további eszköz nélkül). Illetve az összehasonlíthatóság az oktatási szempontból is fennáll - ami általában az alacsonyabb adókulcs indoka -, miután annak teljesülése kizárólag a tartalomtól függ és nem a digitális könyv terjesztésének módjától. Kokott viszont mindezek ellenére is indokoltnak látja az eltérő bánásmódot. A főtanácsnok úgy véli, az adózásban a különbség arányos, többek között azért, mert az elektronikusan terjesztett digitális könyvek általában olcsóbbak, mint a fizikai hordozón terjesztett példányok, annak ellenére is, hogy azok magasabb adókulcs alá tartoznak.

Álláspontja szerint a fizikai hordozón terjesztett digitális újságok és folyóiratok kihagyása a kedvezményes adókulcsból sem sérti az egyenlő bánásmód elvét, ezek ugyanis a főtanácsnok szerint nem hasonlíthatók össze a nyomtatott újságokkal és folyóiratokkal, vagy a fizikai hordozón terjesztett digitális könyvekkel.

A főtanácsnok nem osztja azt az aggályt, hogy az EP ne lett volna megfelelően bevonva jogalkotási folyamatba, így nem lehet kétség a héa-irányelv jelenlegi formájának érvényességét illetően.