Napjainkban az európai méretű aszály, valamint az élelmiszerek árának világméretű emelkedésére hivatkozva támadják többen a bioetanol gyártást és felhasználást. A Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) lapunkhoz eljuttatott közleményében felhívja a figyelmet, hogy a hazai helyzet nagyban különbözik a nemzetközitől. Magyarországra nem az jellemző, hogy a bioüzemanyag-ipar az éhezők elől venné el a kenyeret - fogalmaz Héjj Demeter, az MBSZ elnöke; éppen ellenkezőleg: a bioüzemanyag-gyártás végre biztos felvevőpiacot jelenthet az évtizedek óta túltermeléssel küszködő magyar mezőgazdaságnak - tette hozzá.
Közös érdek
Közös platformon állunk az állattenyésztőkkel, nem ellenségek vagyunk - mondta Héjj Demeter, az MBSZ elnöke. A kukoricatermesztés önmagában nem munkaerő-igényes, de az állattenyésztés és az etanol-ipar hozzáadott értéket jelent, és kölcsönös előnyök alapján szimbiózisban működhetne a kettő - fűzi hozzá. Az etanol-gyártás során még olyan hulladék hő és elektromos áram is keletkezik, amelyet a takarmány mellett ugyancsak hasznosíthatna a mezőgazdaság az üvegházi kertészetekben és az állattenyésztésben, ezzel is javítva a versenyképességét. Az állattenyésztés érdeke, hogy kapcsolatot építsen az iparral, mert a bioetanol gyártása során keletkező állati táp keresett exportcikk, azonban a jelenlegi helyzet jól világít rá, hogy mind a termelő, mind a magyar gazdák jobban járnának, ha ezt a kiváló minőségű, és magas tápértékű magyar takarmányt a magyar sertések fogyasztanák el.
A szövetség közleménye szerint az Európai Unió három éve elfogadott 2009/28/EK irányelve megfelelő szakmai körültekintéssel jött létre. Az Európai Parlament és az Európai Tanács közös döntése világosan fogalmaz, a bioetanollal és a biodízellel egyértelműen, mint környezetbarát termékekkel számol.
Lejárató kampány?
Úgy tűnik azonban - fogalmaz az MBSZ - , hogy az anyagilag súlyosan ellenérdekelt felek nem nyugszanak bele dollármilliárdos profitjuk csökkenésébe, és folytatják a bioüzemanyagok lejáratására indított kampányukat. A szervezet szerint az utóbbi időszakban az élelmiszerárak világméretű emelkedését igyekeznek összekapcsolni a bioüzemanyagok biztató terjedésével, noha az élelmiszerár-növekedésben más tényezők valójában sokkal súlyosabb szerepet játszanak. A bioetanolosok az éghajlatváltozás mellett az energia- és műtrágya árak növekedését hozzák összefüggésbe az élelmiszer drágulásával, illetve a határidős termékek piacán "kifejezetten spekulációs céllal" megjelenő befektetőket.
Magyarországon tág határok között, 4,5-9 millió tonna között ingadozik szezononként az országos kukoricatermés. A csaknem 60 százalékos ingadozás mutatja az ágazat nehézségeit is. Az érdekképviseleti szervezet szerint ezért lenne jó, ha az agrárstratégia alapján a gazdák is látnák, van értelme beruházni az öntözés fejlesztésébe, és legalább 7,5 millió tonnában stabilizálódna a termelés. Akkor is marad 4-4,5 millió tonna feldolgozható kukoricamennyiség, ha 3,5 millió tonna kukoricát használna fel az etanol-ipar, amelyből a hazai szükséglet kétszeresére elegendő DDGS-t állít elő. De a természeti adottságok alapján 10 millió tonnás kukorica össztermés is reális, ezt már a nyolcvanas években is megközelítettek a gazdák. A bioetanol-gyártással ráadásul többlet műtrágya felhasználása nélkül érhetik el a nagyobb hozamot, hiszen a bio-minősítés feltétele az igazolt széndioxid-megtakarítás.