A többletszolgáltatásokkal, új kompetenciákkal kibővített, praxisközösségeken alapuló alapellátás-fejlesztési modell kitörési lehetőség, egyfajta egészségügyi innováció, amelynek segítségével javult az érintett területen élő krónikus betegek életminősége, emellett 12 százalékkal kevesebb esetet küldtek tovább a háziorvosok a szakellátásba - mondta a program eredményeiről Papp Magor programvezető. Az újfajta együttműködés, a praxisközösségi modell a lakosság egészségügyi mutatóinak javítása mellett a humán erőforrás krízis enyhítésének eszköze is lehet. A modell kiváló lehetőség az ellátórendszer működőképességének fenntartására - hangsúlyozta.
A háziorvosi munka, főleg a "végeken" egyáltalán nem vonzó pálya, a hiány miatt jelenleg félmillió embernek nincs a lakóhelyén háziorvosi ellátása, ez a szám a hiányzó utánpótlás miatt a közeljövőben megduplázódik. A hátrányos helyzetű településeken pedig 2020 -ra 30 százalékra nőhet az ellátás nélkül maradók aránya. Ebben a helyzetben a praxisközösségek ellátási biztonságot nyújthatnak - fogalmazott Papp Magor.
Uniós forrásból idén 30 új praxisközösség indulhat, áttörést azonban csak a háziorvosi szakma presztízsének növelésétől vár Papp Magor.
Be kell avatkozni
A működőképesség fenntartásához azonban több ponton is be kell avatkozni. A háziorvoslás vonzóvá tételét a kompetenciák kibővítése, a képzés, szakképzés átalakítása mellett a hátrányos helyzetű települések praxisaink kiemelt finanszírozása segítené. A plusz források és a modellprogram tapasztalatainak hasznosítása, illetve a program folytatása mellett változatlanul hiányzik az alapellátási törvény végrehajtási utasítása is - sorolta Papp az alapellátás átalakításának szükséges elemeit.
Kormányzati felelősségvállalás nélkül nem lehet a lakosság egészségét biztosítani, ennek pedig az alapellátás az eszköze - erősített meg Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézet igazgatója. Az egészségügyi világszervezet (WHO) Health 2020 irányelvére utalva Ádány kiemelte, az egészségbarát kormányzás során a mindenkori kabinetnek figyelemmel kell lenni arra, hogy a lakosság egészségét támogató döntéseket hozzon, tevékenységének pedig az egészségügyben meglévő esélyegyenlőtlenség csökkenésére kell irányulnia. Ennek kiváló eszköze volt a modellprogram, amit idén lélegeztetőgépre tettek, a továbbiakban pedig kérdéses a folytatása - tette hozzá Ádány Róza.
Mit mértek?
Érdemben javult a programban résztvevők körében a magas vérnyomás betegség, valamint a túlsúly kiszűrése, gondozásba vétele és kezelése, ugyanakkor a diabétesz gondozásában egyelőre nem siketült áttörő eredményeket elérni. A praxisközösségekhez tartozók nagy számban vettek részt az egészségfelmérésekben, az átszűrtek aránya elérte a 80 százalékot, összehasonlítva a protokollban nem szereplő rákszűréssel, amelyen továbbra is nagyon kicsi a részvételi arány - sorolta a részletes eredményeket a szakmai napon Sándor János, a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézet tanszékvezetője.
Miért nem kezdtük korábban?
Robosztus eredményeket produkált a modellprogram, a fő kérdés leginkább az, hogy mindez miért nem 20 évvel ezelőtt kezdtük - tette hozzá Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ vezetője, a program szakmai vezetője. A költséghatékonyság hosszabb távú megítéléséhe gazdasági modellfejlesztésre lenne szükség, az azonban már most is látható, hogy az orvos-beteg találkozások számának növekedése mellett sem nőtt a járóbetegellátásra háruló teher és a gyógyszerfogyasztás emelkedése sem érintette negatívan a gyógyszerkasszát. Ugyanakkor a stroke és a szívinfarktus előfordulásának kockázata rendre 24, 30 százalékkal csökkent.
Az egészségügyi közgazdász szerint az eredmények indokolják a modellprogram országos kiterjesztését, ennek éves forrásigénye 650 praxisközösséggel számolva 35 milliárd forint, ami az egészségügy éves költségvetéséhez viszonyítva nem pénz - fogalmazott Sinkó.