Lemaradásban a kormány - sehol sem tart a Széll Kálmán terv megvalósítása

Matolcsy Gyögy nemzetgazdasági és Navracsics Tibor közigazgatási miniszter március első napján ismertette a kormány Széll Kálmán tervét, amely 2012-2014 közötti három évben 2350 milliárd forintos megtakarítást hoz a magyar államháztartásnak. A tervet a piacok jól fogadták, mondván az irány megfelelő - ám minden a végrehajtás mikéntjétől függ.

A tervhez kapcsolt ütemterv első állomása július elseje volt, erre a határidőre a kormány 11 jogszabály elfogadását ígérte - ebből azonban csak ötöt sikerült teljesíteni. Az első között intézkedtek a miniszteri szabadságok csökkentéséről - ám ennek érdemi költségvetési hatása könnyen beláthatóan nincs. A parlament e hét hétfőn fogadta el a közmunkáról és a közbeszerzésről szóló törvénytervezeteket - igaz a megszorító csomaghoz közvetlenül nem kapcsolódik a közbeszerzés újraszabályozása - ugyanis e szabályok átalakításai szintén nem érintik a költségvetés pozícióit.

A szintén hétfőn elfogadott közmunkatörvény azonban már mérsékli az állami kiadásokat, hisz a munkanélküli ellátás idejét a jelenlegi 9 hónapról 3 hónapra csökkenti - ráadásul a kifizethető pénzt is csökkentették. Így függetlenül attól, hogy milyen eredményeket hoz, a közmunkára való kényszerítés az első olyan törvényjavaslat a Széll Kálmán tervben, amely jelentős - több tízmilliárd forintos nagyságrendben - mérsékelheti a kiadásokat.

A kormány még a táppénzszabályok ügyében lépett a terveknek megfelelően, így májustól a táppénz maximális összeg a minimálbér kétszerese lehet, ami bruttó 250 ezer forint feletti keresetek esetében jár kisebb jutatással. A táppénzszabályok szigorításától idén két-, jövőre ötmilliárd forintos megtakarítás várható.
A parlament ezen felül elfogadta a költségvetési csalásról szóló törvénytervezetet, amely újraszabályozta a büntető törvénykönyvben - többek között - az adócsalás és a tb-csalásra vonatkozó szabályokat - ezzel a program újabb pontját is letudhatjuk.

És amivel adós maradt a kormány

A Széll Kálmán terv végrehajtásával elsősorban a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (Nefmi) van lemaradva. Az elképzelések szerint mára már ismernünk kellene az rokkantnyugdíjtörvény tervezetét, pontosabban a rokkanttá nyilvánítás szabályait, illetve a korengedményes nyugdíjak jövőjét. (Ez utóbbi nem tévesztendő össze a korkedvezményes nyugdíjakkal - amely bizonyos foglakoztatási ághoz kötöttek - ilyen volt a rendvédelmi dolgozók kedvezménye is, amit megvont a kormány. Ugyanakkor a Pénzcentrum által megszerzett nyugdíjkoncepció azzal számol, hogy a jövőben megszűnne a korengedményes nyugdíjazás - igaz épp a fidesz-kormány volt, amely bevezette a 40 év munkaviszonnyal rendelkező hölgyek esetében a korhatár betöltése előtti nyugdíjazás intézményét.)

Szintén adós maradt a humánerőforrás tárca a gyógyszerár támogatási rendszerének átalakításával, holott elvileg az új jogszabályokat már ki kellett volna hirdetni, s a közigazgatási minisztérium sem állt eddig elő az új közszolgálati életpálya modellel - amely egyébként a rendőrök számára is eladhatóvá tette volna szolgálati nyugdíjaik elvételét.

A költségvetési hatásokat nézve látható, hogy 2012-re a Széll Kálmán tervből 550 milliárd forintos megtakarítást vár a kormány, ebből a munkaerőpiaci alapot érintő intézkedések egy része, illetve a nyugdíjrendszer kiadásainak csökkentését fogadták el - ez utóbbi a magánkasszák megszüntetésével van összefüggésben, hisz a pénztári járulékok immár szűk egy éve a nyugdíjalapban landolnak, így a "reformtól" elvárt megtakarítások befolynak.

Ugyanakkor még nem ismert, hogy a kormány miként kíván spórolni a közösségi közlekedésen a gyógyszerkasszán, ezzel szemben az önkormányzati rendszerből reformjából elvárt 32 milliárd forintos teljesítése egyszerű fűnyíróelvvel megoldható. Vagyis a saját ütemtervéhez képest a kormány lemaradásban van, ám az előttünk álló félév elég lehet ahhoz, hogy a 2012-re 550 milliárd forintos megszorítás teljesíthető legyen.