Magyarország tavaly - a romló világgazdasági kilátások ellenére - kiugró, 3 százalék feletti növekedést volt képes felmutatni, az idei teljesítmény azonban ettől elmaradhat, 2 százalék körül alakuihat - véli Háda Bálint, a Quaestor Értékpapír Zrt. vezető elemzője.
A társaság legújabb prognózisa szerint a belső fogyasztást támogathatná, hogy a devizahitelek forintosításával csökkennek a törlesztőrészletek, így több pénz marad az embereknél, azonban mivel a béremelkedés is lassú, félő, hogy nem vesz lendületet a költekezés, többen pedig további adósságaikat csökkenthetik.
A másik húzóerő, az ipari termelés alakulása a geopolitikai feszültségek és a gyenge külső kereslet miatt szintén bizonytalanná vált. Bár fő kereskedelmi partnerünk, az eurózóna, azon belül Németország gazdasága idén már kisebb javulást mutathat, ennek hatását azonban inkább csak 2015 felében érezhetjük. Továbbra is a jövő zenéje, hogy képes-e a versenyszféra leválni az állami beruházások által nyújtott "köldökzsinórról" - fogalmazott az elemző.
Még lejjebb mehet a magyar alapkamat, nem lesz felminősítés
A banki hitelezés várhatóan csak a devizahiteles probléma lezárását követően tud majd ismét életre kelni. A gyenge külső-, belső kereslet, a rezsicsökkentés, valamint az élelmiszer- és üzemanyagárak csökkenése miatt az inflációs nyomás továbbra is mérsékelt marad, ezért nem lehet kizárni egy kamatcsökkentést sem, például márciusban - mondta Háda.
Azonban összességében a jelenlegi 2,1 százaléknál magasabb alapkamattal (3 százalékkal) számol a Quaestor az év végére, amennyiben a Fed tervezett kamatemelései elindulnak, de egy esetleges nagyobb horderejű forintgyengülés is szigorításra kényszerítheti a magyar jegybankot.
Nem számítunk arra, hogy idén Magyarország hitelminősítése érdemben változna - jelentette ki a vezető elemző. Ennek többféle oka van: miközben az alacsony kamat, magasan maradt az adósságszint, valamint a tavalyinál gyengébb lesz gazdasági növekedés. Ezzel együtt elképzelhető, hogy a hitelminősítők a kilátásotokat javítják, azonban egyelőre valószínűleg nem kerül vissza az ország a befektetésre ajánlott kategóriába.
Tovább és sokat gyengülhet a forint
A forint évtizedes mélypontról indította az évet az amerikai dollárral szemben, valamint új történelmi mélypontokat állított be az euróval és a svájci frankkal szemben. A folyamat nazonba várhatóan nme áll meg,
A feszes költségvetésnek és a folyó fizetési mérleg tartós többletének köszönhetően a magyar fizetőeszköz sérülékenysége sokat csökkent, ráadásul tavaly európai viszonylatban kiemelkedő gazdasági növekedést ért el Magyarország, ám az államadósság leépítése lassan halad.
A forint piacán nagy megkönnyebbülést jelentene az, ha a Fed csúsztatná az idei kamatemelést, hiszen ebben az esetben az MNB akár tovább is vághatná 2,1 százalékos alapkamatát. Ha viszont a Fed agresszív kamatemelési sorozatot indítana 2015 nyarán, úgy újabb gyengülő hullámokat láthatnánk a forintárfolyamban - véli az elemző. Ez esetben akár kamatemelésre is kényszerülhetne az MNB az év második felében.
Háda prognózisa szerint a forint az euróval szemben technikai alapon akár a 340-350-es szintig is gyengülhet. Eközben a frank is tovább erősödhet: a sávból való felfelé való kilépés esetén a frank 370 forint fölé erősödhet, ha pedig 304 forint alá süllyedne a jegyzés, akkor 270 forintig gyengülhet, vagy annak közelébe tarthat, az irány azonban még nem világos.
A friss prognózis szerint a közeljövőben összejöhet a dollár és az euró paritása is. A dollár kapcsán Háda a következő 1-2 hónapban a 290-295-ös forintrárfolyam elérését prognosztizálja.
Szétszakadt a világ
A világgazdaság centrumországai idén egymástól jelentősen eltérő teljesítményt mutatnak. Az Egyesült Államok várhatóan a tavalyit meghaladó ütemű növekedést mutat fel, az eurózóna viszont szinte alig nő majd.
Németország növekedése a jelenlegi várakozások szerint aligha lehet 0,8 százaléknál magasabb. A legfontosabb kérdés a belső fogyasztás alakulása, ahogy szinte mindenütt a világ vezető államaiban. Kína gazdasági növekedése 7 százalék körüli lehet, amely a korábbiakhoz képest még inkább a belső fogyasztásra építő gazdaságpolitikán alapul majd.
A Fed kamatemeléssel megadja az alaphangot
Idén véget ér a zérókamat-politika, elsőként a Fed emelhet. A monetáris politikát 2015-ben alapvetően két irány jellemzi majd. Miközben az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed és a brit jegybank a javuló konjunkturális viszonyokra alapozva félév táján, illetve 2016 tavaszán megemeli az irányadó kamatait, addig a japán jegybank és az Európai Központi Bank (ECB) nem-konvencionális eszközöket vet be a további monetáris lazítás érdekében. Arra viszont, hogy mindez sikeres lesz-e, majd csak 2016 ad választ.
A Fed legkorábban 2015 második negyedévben elindíthatja nyolc év után az első kamatemelési ciklusát. Az amerikai alapkamat 0,25-0,50 százalék közötti ingadozási sávba kerülhet nyárra, majd év végére akár 1 százalékig is emelkedhet. Az alapforgatókönyv szerint a dollár idén átlagosan további 6-8 százalékkal is erősödhet más devizákkal szemben. A Fed annak ellenére bizakodó, hogy a világgazdaság általános lassulását lehetett tapasztalni, s erősödtek a piaci turbulenciák. Megfigyelhető azonban, hogy a piac 2-3 éves időtávon átlagosan mintegy 75-100 bázisponttal alacsonyabb kamatpályát áraz, mint amilyet a Fed-kormányzók felvázoltak. A legnagyobb tartalékvaluta, a dollár erősödése meghozta a volatilitást a devizapiacra. A dollár a legtöbb devizával szemben több éves csúcsokra kapaszkodott, amit Háda nem tart túlzásnak, mivel a többi nagy tartalékvalutát a jegybankok szándékosan gyengítik.
Különösen sok a kockázat idén
Januárban a görög, majd az angol (május) és spanyol (december) választások kaphatják a legtöbb figyelmet, emellett Dániában (időpont nem ismert), Finnországban (április), Portugáliában (szeptember), Lengyelországban (időpont nem ismert) és Észtországban (március) is az urnához járulnak a választópolgárok.
A január végi görög előrehozott választásokon nagy valószínűség szerint a radikális Sziriza párt kerül hatalomra, akik leginkább az unió által elvárt megszorításokkal nem értenek egyet. Ha napirendre kerül az adósságok újratárgyalása, az alááshatja a befektetők bizalmát. Görögország eurózónából történő kilépésének (Grexit) kicsi az esélye, a Sziriza párt is támogatja az EU-tagságot, sőt, a lakosság is kiemelkedően magas, 70 százalék feletti arányban.
Spanyolországban is egyre erősebb a szélsőbal Podemos párt, sőt, ha most lennének a választások, ők ragadnák magukhoz a kormányzást. Ezt felismerve a jelenlegi miniszterelnök, Mariano Rayol már - a német felálláshoz hasonlóan - a szocialistákkal a nagykoalíció felállításán gondolkodik. David Cameron az idei választásokat minden bizonnyal az uniós tagságról szóló referendum előkészítésére szánja. Az aktuális felmérések szerint a britek legalább fele most a kilépés mellett tenné le a voksát (Brexit).
Továbbra is problémákat jelent az Oroszországgal szembeni szankcióháború is, amely megosztja Európát, illetve leválasztja Amerikáról. A konfliktus továbbterjedése tekintetében Moldova lehet a következő célpont. A BRICS országok egyre szorosabbra fonódó kapcsolata is egyre komolyabb kihívást jelent az Egyesült Államoknak, viszont támogatást a megszorításokkal küszködő Oroszországnak.
Ugyancsak politikai kockázatot jelent a pénzügyek fegyverként történő használata. Amerika hatalmát újfajta eszközökön keresztül igyekszik fenntartani: aminek két területe a tőkepiacokhoz való hozzáférés, valamint a szankciók különböző típusa. Természetesebb típusa ennek az Oroszország, illetve Irán elleni szankciók. Kevésbé nyilvánvaló a nem amerikai pénzintézetek szankcionálása. A lépések hatásainak félrekalkulálása és szándékolatlan következményei jelentős kockázatot hordoznak - vélik a Quaestor elemzői.
Az üzleti élet egyre nagyobb mértékben a kormányzatoktól függ, általában véve elsősorban a politikai stabilitásra alapozva és nem annyira a növekedésre. Jól megfigyelhető ez a trend a fejlődő piacokon, ahol az állam már jelenleg is meghatározó szerepet vállal a gazdaságban.
Szaúd-Arábia és Irán konfliktusa 2015-ben fokozódhat, rontva ezzel a síita-szunnita konfliktust a régió egész területén. A problémákat fokozza, hogy a két állam számos területen áttételesen már megütközik, a hazai politika mindkét országban a feszültség fokozására játszik, illetve hogy az iráni atomprogramról folytatott tárgyalások - az eredménytől függetlenül - ronthatják Rijád és Teherán viszonyát.
Mibe fektessünk?
A kamatozó befektetések piacán kevés a jó lehetőség. A kötvénybefektetőknek a jelentősebb hozamokért jelentősebb kockázatot kell vállalniuk. Gyorsabb találatra inkább csak a fejlődő piacokon számíthatnak, saját devizában kibocsátott kötvények esetében, illetve a vállalati kötvények körében. A vállalati kötvényeknél is fokozottabb figyelmet kell fordítani az országok fizetőképességére (Brazília, Törökország, Lengyelország, Malajzia).
Az alacsony kamatszint mellett az ingatlanpiac alternatíva lehet. Az alacsony hitelkamatoknak köszönhetően kedvező feltételek mellett lehet kölcsönhöz jutni. Míg a betéti kamatok szintén alacsony szintje, valamint a lakáskiadással elérhető 7-10 százalékos hozam miatt az ingatlan, mint befektetés jó alternatívja lett a banki betétek mellett jó néhány egyéb pénzügyi terméknek is. Egy esetleges alapkamat emelés ugyanakkor hátrányosan érintheti a lakáspiacot.
Az ingadozás 2015-ben is folytatódhat a részvénypiacokon. Idén az európai piacok árfolyamait a várhatóan jó vállalati eredmények, a gyenge euró, az ukrajnai válság, a brit és spanyol választások, illetve a valutaunió gyenge gazdasági növekedése alakítják. Az Egyesült Államokban az erős növekedés, illetve a belső fogyasztás várható "éhsége" áll a részvénypiac jó teljesítménye mögött. A negatív oldalon itt a Fed kamatpolitikájának alakulását lehet feljegyezni.
A 2015-ös esztendő árfolyam-ingadozást okozó kockázatai között vannak már az elmúlt esztendőből ismert geopolitikai tényezők, mint az orosz-ukrán válság, vagy a közel-keleti konfliktusok. Új és váratlan lehet az ebola esetleges továbbterjedése, illetve a kínai gazdasági visszaesés esetleg jelentősebb mértéke a dollár túl gyors felértékelődése esetén - fogalmazott Háda.