Azok után, ami az elmúlt egy hónapban történt, benyújtottam alelnöki és monetáris tanácsi (MT) tagi lemondásomat a köztársasági elnöknek 10 óra 35-kor, legkésőbb április 22-ével - jelentette be Király Júlia. Szavai szerint a dátumnak a legkevésbé a múlt heti MT-üléshez van köze, ahogy fogalmazott: egy hónapot adtam az új elnöknek, Matolcsy Györgynek, ez az idő lejárt.

Király 2007. július 3-tól volt alelnök. Indoklása szerint az elmúlt hat évben az esküjének megfelelően az ország gazdaságát szolgálta. "A kompetens stáb anyagai alapján szuverén módon, felelősen tudtunk dönteni. Ez volt a jegybankos éthosz, amely konzervatív, szakmailag elkötelezett és a gondolat szabadságára épül. A parancsra megírt és átírt, a bizalmatlanság légkörében készült elemzések rossz és nem kellően átgondolt döntésekhez vezetnek" - fogalmazott Király.

Azt írta: "Nem az a siker kritériuma, hogy a döntések nem döntik össze a forintot. Mára a légkör megváltozott, ez a légkör hosszú távon a jegybank prezstízsét és az ország gazdaságát veszélyezteti. Megítélésem szerint az MT döntéseit előkészítő stábot egy nem megfelelő elméleti-gyakorlati felkészültségű alelnök alá rendelte".

A távozó alelnök szerint az új vezetés az MNB kulcsembereit távolította el. Úgy látja, hogy a megrövidített vitákban nincs mód a stratégiai döntéshozói tevékenységet ellátni. A kamatdöntések utáni tájékoztatás, a konferenciák lemondása a bizalmatlanságot növeli, a transzparenciát csökkenti. Annyit tett hozzá, hogy nincsenek apokaliptikus vízióim, a forint nem dől be, ám hosszú távon veszélyes a folyamat. Szavai szerint a jegybank új vezetése nem képes felelősen dönteni, egyre nő a veszélye a nem kellően alátámasztott döntéseknek - írta Áder Jánoshoz intézett lemondásában. (A lemondás a közléssel hatályos, azt az elnöknek nem kell elfogadnia.) "Figyelmeztetni akarok a mandátumom tényleges lejárata előtti 86 nappal való távozással. Korábban is távozom, ha találnak addig alelnököt" - fogalmazott Király Júlia. (A törvény szerint az MNB csak két alelnökkel működhet. - A szerk.)

Életrajz

Király Júlia 1957. június 15-én született Budapesten.

1980-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE), tanári tevékenysége ide köti: 1991-től 2007-ig a pénzügyi tanszék docense volt, 2007 óta a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Diplomájának megszerzése után 1980-tól két évig a Központi Statisztikai Hivatalban, 1982 és 1989 között az Országos Tervhivatalban dolgozott modellezőként. 1989-ben csatlakozott a Nemzetközi Bankárképző Központhoz, amelynek oktatási vezérigazgató-helyettese, 1999-től 2007-ig egyik vezérigazgatója volt. 1990-1991-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki tanácsadója, 1993 és 1998 között a Láthatatlan Kollégium tanára, 1997 és 2000 között az Állami Pénztárfelügyelet (ÁPTF), majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöki tanácsadó testületének tagja volt.

1994 és 1996 között a Magyar Hitel Bank Rt. (MHB) igazgatóságának tagja, 1997-1999 között az Eximbank Rt., 1999-2000-ben a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (KandH) igazgatóságának tagja, 2002 és 2004 között, a pénzintézet sikeres privatizációja idején a Postabank Rt. igazgatóságának elnöke volt. 2007. július 3-án lett hat évre a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Monetáris Tanács tagja.

A közgazdaságtudomány kandidátusa, számos szakmai folyóiratban jelentek meg írásai, kutatási területe a pénzügyi kockázatok kezelése, a monetáris politika. Tagja az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának, a Közgazdasági Szemle és az Acta Oeconomica folyóirat szerkesztőbizottságának. 1999-ben megkapta a Káldor-díjat, a Budapesti Corvinus Egyetem kitüntetését, 2003-ban az MNB Popovics-díját.