Lemondott Palkovics László technológiai és ipari miniszter - értesült több forrásból az Index, de ugyanerről számolt be a Telex is. A minisztériumban már főosztályvezetői szinten is értesítették a munkatársakat az átadás-átvétel előkészítéséről. A távozás hátterében energiapolitikai véleménykülönbségek állnak.
A Napi.hu elérte Palkovics László titkárát, úgy tudni, hogy a miniszter telefonon beszélt Orbán Viktorral.
A hírre egymondatos közleménnyel reagált a Miniszterelnökség:
A kormány tagjairól a miniszterelnök dönt, amennyiben a kormány szerkezetében változás történik, arról a nyilvánosságot tájékoztatni fogjuk.
A közlemény alapján Orbán Viktor miniszterelnök egyelőre nem fogadta el a miniszter lemondását.
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület(VEKE) szerint a lemondásban az e-Kréta rendszer szeptemberi feltörése is közrejátszhatott. Pár héttel ezelőtt feltörték a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert, azaz a e-Krétát. A támadás sikeres volt, adathalászok több mint húszféle modulban lévő adatokhoz férhettek hozzá. A hekkerek többek között az e-naplóhoz, egészségügyi adatokhoz és intézményi adatokhoz is hozzáférhettek.
Palkovics László életrajza
Palkovics László Zalaegerszegen született 1965-ben. 1984-ben kezdte egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán, ahol 1989-ben szerzett mérnök diplomát. 1989 és 1991 között az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága doktori ösztöndíjas programjának résztvevője volt, itt szerzett doktori címet, majd a BME Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszékén tanársegédként kezdett el dolgozni. 1994-ben docensi és tanszékvezetői kinevezést kapott, a tanszéket 2002-ig vezette. 2000-ben lett az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) tudományos munkatársa.
2007-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia műszaki osztályának levelező, 2013-ban rendes tagjává.
2009-ben a Kecskeméti Főiskola stratégia rektorhelyettesévé választották, ahol feladatai közé tartozott a járműmérnök-képzés akkreditációjának megszervezése, az új Járműtechnológiai Tanszék felépítése, valamint a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karával közösen egységesített tananyagfejlesztés végrehajtása.
2010-ben a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszoraként dolgozott. 2012-ben státuszát visszahelyezte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, ahol a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon, 2013-tól a korábbi Gépjárművek és Járműgyártás- és Javítás Tanszék egyesítésével létrejött Gépjárművek és Járműgyártás Tanszék Tanszékvezetője lett.
A vállalati szektorban szerzett széleskörű tapasztalatokat, amikor 1995-ben a Knorr-Bremse magyarországi leányvállalatának fejlesztési igazgatója lett. 2001 és 2003 között ugyanezen vállalat európai elektronikai fejlesztés igazgatója volt Németországban, majd 2003-ban európai kutatási és rendszerfejlesztési igazgatóvá nevezték ki.
2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért, majd 2016-tól az Oktatásért Felelős Államtitkári pozícióját töltötte be. 2018 májusától az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere volt, jelenleg a Technológiai és Ipari Minisztérium tárcavezetője.
2019 februárjától 2022 májusig kormánybiztosként felelt a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának korszerűsítésével összefüggő feladatok koordinációjáért. 2020 áprilisától 2022 májusig a debreceni autóipari központ, illetve környezete gazdasági, oktatási és kulturális fenntartható fejlődéséért, valamint az autó-motorsport fejlesztéséért és a közlekedésbiztonság kiemelt kezeléséért felelős kormánybiztosi pozíciót töltötte be.
2020 szeptemberétől 2022 májusig az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa volt. 2001-ben Széchenyi Díjat, 2009-ben Gábor Dénes Díjat, 2009-ben Bánki Donát Díjat kapott. 2013-ban vette át a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést. Angol, német, orosz és olasz nyelven beszél. Nős, három gyermek édesapja.