A százfős szenátusban 98-an szavaztak a törvénytervezet mellett, a kormánytábor két tagja tartózkodott. Előtte a szenátorok meglepetésre elutasították az egyébként minimális többségben lévő ellenzéki tábor módosító javaslatát, amely egy preambulummal látta volna el a törvényt.
A preambulum arra kötelezte volna a kormányt, hogy "az igazságosság, az átláthatóság és a jogállamiság elvei alapján" költse el az uniós pénzeszközöket, és felhasználásukat a helyi önkormányzatok képviselőiből is álló felügyelőbizottság ellenőrizze.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) vezette frakció 48 szenátora mellett ugyanis egy ellenzéki politikus is a módosító javaslat ellen szavazott, egy nem vett részt a voksoláson, egy független szenátor pedig tartózkodott.
A módosító javaslat elfogadása esetén a kormánypárti többségű alsóháznak újból foglalkoznia kellett volna a törvénnyel.
A PiS-hez tartozó szenátusi elnökhelyettes, Marek Pek a szavazást megelőző Twitter-bejegyzésében kifogásolta, hogy az ellenzék a ratifikáció késői napirendre tűzésével, a módosító javaslat szorgalmazásával késlelteti a ratifikációt. Nehezményezte, hogy Lengyelország az utolsó uniós tagállam, amely még nem ratifikálta a törvényt, miután csütörtökön már Ausztria is megtette ezt.
A 460 tagú alsóház május 4-én szavazta meg a ratifikációs törvényt. Akkor a fő ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) döntő többsége - 127 képviselő - tartózkodott.
Lengyelország 28,6 milliárd euró (több mint 10 ezer milliárd forint) támogatást, valamint 34,2 milliárd euró (több mint 12 ezer milliárd forint) alacsony kamatozású kölcsönt kapna az uniós helyreállítási alapból.