Lengyelország és Magyarország hasonlóképpen gondolkodik arról, a két ország földrajzi adottságaiból fakadóan mi jelenthet kiutat az energetikai válságból: az atomenergia – mondta Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár „Az energetikai függetlenség lehetőségei Magyarországon és Lengyelországban” című kerekasztal beszélgetésen.

Piotr Naimski korábbi lengyel gazdasági miniszterhelyettes azonban gyorsan leszögezte, Legyelország számára prioritás, hogy ne orosz vállalattal kötött szerződések révén tegyenek előrelépéseket a nukleáris energia terén.

Ha oroszokkal szerződne Varsó az atomerőművek létesítéséről, az ugyanolyan függőséget eredményezne, mintha orosz olajat importálna. A karbantartási munkálatok évekre az oroszokhoz láncolnák Lengyelországot, ami újabb csapdahelyzetet teremtene

– jelentette ki Piotr Naimski a Wacław Felczak Alapítvány és az NKE Rektori Tanácsadó Iroda Regionális Együttműködési Osztálya szervezte eseményen.

Magyarországon ezzel szemben egy orosz állami vállalatcsoport, a Roszatom a paksi építkezések kivetelezője. A Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov a közelmúltban azt nyilatkozta, 2024-ben kezdődhet meg Paks 2 építése.

A lengyel kormány tavaly úgy határozott egy amerikai és egy dél-koreai cég is építhet reaktorokat az országban, bár a két vállalat egyelőre jogi úton marakodik egymással, miközben finanszírozási és politikai buktatók is keresztbe tehetnek a terveknek.

Piotr Naimski hangsúlyozta, most megtört az az eszme, hogy az európai jólétet építhetjük az olcsó orosz olajra. Az orosz ellátástól túlságosan függő országok most pedig kapkodnak az alternatív megoldások után.

A politikus, aki egyébként a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság párt tagja, példaként Németországot említette, amely most kénytelen volt újraindítani a szénerőműveit. Steiner Attila szerint a helyzet pikantériája, hogy erre a lépésre éppen egy zöld német kormány kényszerült.

Korlátozott lehetőségek

Steiner Attila kiemelte, az aktuális energiaválság súlyosságát mutatja, hogy tavaly novemberben létre kellett hozni egy energiaminisztériumot. Az államtitkár szerint fontos látni, milyen mozgástere van egy országnak az energiaforrások diverzifikációjakor. Magyarország például egy energetikai erőforrásokban kifejezetten szegénynek tekinthető ország.

A földgáz jelenleg 43 százalékát teszi ki az energiamixünknek, ezt pedig nem tudjuk egyik napról a másikra kiváltani, ettől függetlenül vannak diverzifikációs kísérletek, ezekhez azonban idő szükséges, valamint komoly beruházások: egy komplett új infrastruktúrát kell kiépíteni

- mondta az államtitkár.

Arra a moderátori felvetésre, miszerint sem Magyarország, sem Lengyelország nem tekinthető éllovasnak klímasemlegesség és dekarbonizáció tekintetében, Piotr Naimski azt felelte, az átállás időigényes folyamat. Ráadásul azt is számításba kell venni, hogy ami Németországban megvalósítható, az a lengyelek esetében könnyen gazdasági katasztrófához vezetne.

Lengyelország energiatermelésének több mint 70 százaléka szénalapú, miközben az Európai Unió azt tűzte ki célul, hogy 2050-re a blokk eléri a klímasemlegességet.