Az uniós statisztikai jogszabályok változásával a közösségi auditorok új magyar statisztikai törvény megalkotását ajánlották a kormánynak, amelyben biztosítani kell a KSH függetlenségét, autonómiáját - áll az új statisztikai törvény tervezetének indoklásában. Így az új szabályok szerint megszűnik a Miniszterelnökséget vezető miniszter felügyeleti joga, és a KSH a hivatalos statisztikáért felelős autonóm államigazgatási szervként működő költségvetési szervvé válik, amely csak a törvénynek van alárendelve. A feladatai között szerepel - egyebek mellett - az is, hogy javaslatot tesz a hivatalos statisztikai tevékenységet érintő jogszabályok megalkotására, továbbá a kormány ülésének a KSH feladatkörét érintő napirendi pontjához a KSH elnökét meg kell hívni.

Erősebb lesz az elnök

A KSH elnökét a miniszterelnök nevezi ki hét évre, amely kinevezés két alkalommal megújítható (miután az elnököt nem a parlament választja, személyében függ a kinevezőjétől). A KSH elnökhelyetteseit viszont annak elnöke nevezi ki, határozatlan időre.

A jelenleg hatályos, 1993. évi, a statisztikáról szóló XLVI. törvény szerint a KSH szakmailag önálló kormányhivatal, amelynek költségvetése önálló költségvetési fejezetet képez. A szervezet elnökét és elnökhelyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel, a kinevezés időtartama hat év, amely két ízben további hat-hat évvel meghosszabbítható. A jelenlegi szabályozás nem tartalmaz minimumfeltételeket a KSH vezetőivel kapcsolatban.

A most készülő tervezet szerint - a magyar állampolgárságon és a felsőfokú végzettségen túl - olyan személy lehet az ország főstatisztikusa, akinek statisztikai szakmai munkássága elismert, valamint a hazai vagy az európai statisztikai rendszerben legalább tíz év szakmai, ebből legalább öt év vezetői gyakorlatot szerzett. Az elnökhelyettesek(ek) esetén pedig a közigazgatásban vagy a statisztikai tudomány területén legalább öt év vezetői gyakorlatot a feltétel.

Ejtőernyősök kíméljenek!

Szintén a KSH erősítésének tűnik, hogy a tervezet szerint nem nevezhető ki a KSH elnökének vagy elnökhelyettesének büntetett előéletű, valamint olyan személy, aki a kinevezést megelőző négy évben országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, a kormány tagja, államtitkár, köztársasági elnök, fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlési elnök vagy alelnök, illetve nemzetiségi önkormányzat tagja vagy párt tisztségviselője volt.

A jogszabálytervezet szerint KSH szerepe leginkább a koordináció lesz. A hivatalos statisztikai adatokat ugyanis a Hivatalos Statisztikai Szolgálat (HSSZ) tagjai - az erre feljogosított intézmények - állítják elő. Az ezt végző szervezeti egységnek szakmailag független módon kell eljárnia, és ezeket a feladatokat bármilyen politikai vagy egyéb nyomástól és befolyástól mentesen, valamint egyéb - nem statisztikai tevékenységétől elkülönítve - kell elvégeznie.

A HSSZ tagja az a szervezet lehet, amely közfeladatának részeként hoz nyilvánosságra hivatalos statisztikai adatokat, és amelynek szervezete és működése megfelel a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében és az Európai Statisztikai Rendeletben foglaltaknak. A KSH a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja, az elnöke látja el Magyarországon a főstatisztikusi feladatokat. Ebben a feladatkörében felelős a HSSZ tevékenységének szakmai koordinációjáért és egységességéért.

Az MNB-re is kitérnek

A tervezetben külön fejezet foglalkozik a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), a statisztikai adatszolgáltatásban betöltött szerepével. A szövegből a megkülönböztetett jelleg olvasható ki. Így például az MNB - a jegybanki információs rendszer működtetőjeként - a HSSZ tagja, de nem csak a statisztikai, hanem a jegybanki törvény előírásait is alkalmazni kell rá. A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében foglalt elveknek való megfelelést az MNB ötévente önértékelés keretében vizsgálja, és annak alapján - a minél teljesebb megfelelés érdekében - intézkedési tervet készít. Az önértékelés eredményéről, valamint a tervezett intézkedésekről az MNB tájékoztatja a KSH elnökét - vagyis a KSH elnöke nem fűzhet véleményt az önértékeléshez. A már említett Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexét a KSH elnöke állítja össze - az Országos Statisztikai Tanáccsal együttműködve - majd a Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testülettel egyetértésben adja ki az

Az Országos Statisztikai Tanács (OST) a KSH elnökének az adatszolgáltatók és adatfelhasználók képviselőiből álló tanácsadó, véleményező testülete. Tagjai - egyebek mellett - a munkaadók és munkavállalók képviselői, az országos önkormányzati érdekszövetségek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá az MNB által jelölt személyek.

A Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testület tagjai pedig a HSSZ képviselői, elnöke a KSH elnöke. A Koordinációs Testület titkársági feladatait a KSH látja el. A Testület célja, hogy a hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatos kérdéseket megvitassa, tehát döntési joga nincs.