A Magyarországra vonatkozó prognózis jobb, mint a recessziót sem kizáró várakozások, ám gyengébb a kormány eddig még nem módosított 1,5 százalékos előrejelzésénél. A világbanki jelentés megállapítja: a többieknél lassabb magyarországi növekedés a továbbra is gyenge belső keresletnek és a kivitel lassulásának tudható be.
A szerdán Varsóban kiadott előrejelzés szerint az EU10 országaiban az első félévben még sínen volt a gazdaság talpraállása, ám a második félévben - a külső környezet romlása miatt - lassulás következett be. A térség államai nem teljesítenek egyformán: innen nézve irigylésre méltó a balti államok GDP-növekedése, bár jövőre jelentős lassulás várható az exportpiacok gyengélkedésével párhuzamosan.
Amint az az alábbi táblázatból is kiderül, csak Románia és Szlovénia számíthat a növekedés gyorsulására, a belső keresletnek köszönhetően. A 10-es körből ugyanakkor csupán a lengyel, a szlovák és a cseh gazdaság kibocsátása múlja majd felül 2012-ben a válság előtti szinteket.
2010 | 2011 | 2012 | |
EU10 | 2,1 | 3.0 | 2,1 |
Bulgária | 0,2 | 2,0 | 2,0 |
Csehország | 2,2 | 2,1 | 1,0 |
Észtország | 3,1 | 7,6 | 3,5 |
Lengyelország | 3,8 | 4,0 | 2,9 |
Lettország | -0,3 | 4,0 | 2,8 |
Litvánia | 1,3 | 5,8 | 3,5 |
Magyarország | 1,2 | 1,7 | 0,5 |
Románia* | -1,3 | 1,5 | 2,0 |
Szlovákia | 4,0 | 3,0 | 1,5 |
Szlovénia | 1,4 | 1,3 | 1,4 |
* a 2012-es román prognózis 1,8-2,1 százalék közötti sávot jelent Forrás: Világbank |
Bár Lengyelországra is lassulás vár, gazdaságuk gyorsabban nő, mint a legtöbb EU-tagállamé, az erős belső keresletnek és a versenyképes cégeknek köszönhetően - állapította meg Kaspar Richter, a Világbank szakértője. Hozzátette: Lengyelország mindössze négy év alatt hozta 10 százalékponttal közelebb az életszínvonalát az EU15 átlagához, és ez a kiemelkedő teljesítmény 2012-ben is folytatódik.
Peter Harrold, a Világbank közép-európai és balti országigazgatója szerint három gazdaságpolitikai lépésre volna szükség a régióban ahhoz, hogy kezeljék a kihívásokat:
- növelni a pénzpiaci bizalmat,
- ragaszkodni a költségvetési konszolidációs tervekhez és
- a strukturális kérdéseket kezelni a versenyképesség javítása érdekében.