Tavaly 12 655 új lakás épült, 39 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző évben. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 12 488 volt, ami 28 százalékos csökkenést jelent - derül ki a KSH csütörtöki adataiból. Ilyen alacsony építési számra még nem volt példa a két világháború közötti gazdasági válság éveiben, és a negyvenes-ötvenes évek nehéz gazdasági körülményei között sem. Idénre a GKI - még az adat előtt megjelent prognózisa - további csökkenést vár: 11 ezer új lakást prognosztizálnak.
A tavalyi utolsó negyedévben a kiadott lakásépítési engedélyek száma azonban csak korlátozottan csökkent az előző év azonos időszakához képest. A 3619 darab kért engedély 3,5 százalékos visszaesést jelent. Az október-decemberben megépített 4508 lakás, több mint 40 százalékos csökkenést jelent, amely ugyan a harmadik negyedéves 45 százalékos mínusznál ugyan kedvezőbb, de még mindig hatalmas visszaesést jelent.
Az új építési engedélyek és az épített lakások száma
(négy negyedéves görgetett adatok)
2011 egészében azonban a lakásépítések csökkenése volt valamivel enyhébb (4 százalékpont), az új építési engedélyeké jelentősen nagyobb mértékű (11 százalékpont), mint 2009 és 2010 között volt.
A következő években várható tendenciákat illetően fontos tény, hogy az elmúlt húsz évben csak 2009-ben és 2010-ben fordult elő, hogy a kiadott építési engedélyek száma kevesebb volt a használatba vett lakásokénál (15 százalékkal), a többi évben általában nagymértékben meghaladta azt. 2011-ben lényegében azonos az építkezések és az engedélyek száma, de maga az engedélyszám olyan alacsony, hogy ez még messze nem jelzi a folyamat kedvező megváltozását.
Az új építési engedélyek és az épített lakások számának aránya
(négy negyedéves görgetett adatok)
A vállalkozások visszaszorultak 2011-ben
Az építtetői kör összetételét a vállalkozások szerepvállalásának további csökkenése jellemzi. Az új lakások 35 százalékát építették vállalkozások, egy évvel korábban még a felét. Ezzel egyidejűleg a természetes személyek részaránya nőtt, a lakások 63 százalékát a lakosság építtette az előző év 50 százalékával szemben. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen (1 százalék).
Csökkent az értékesítésre épített lakások aránya 51-ről 38 százalékra, a saját használatra épített lakásoké ebből adódóan nőtt (47-ről 60 százalékra). Bérbeadásra a lakások 2 százaléka, egy évvel korábban 1 százaléka épült. A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása kis mértékben megváltozott: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 53 százalékát, az egyéni vállalkozások a lakások 31 százalékát építették (2010-ben 57, illetve 27 százalék volt a megfelelő arány). Az új lakások 11 százaléka a tavalyi évhez hasonlóan lakossági kivitelezésben készült el. Az új lakóépületekben létesült lakásokat tekintve 46-ról 60 százalékra nőtt az új családi házak építése, visszaesett viszont a többszintes, többlakásos épületben épített lakások aránya 38-ról 34 százalékra, a lakóparki lakásoké 10-ről 3 százalékra.
Az építtetői kör és az építési forma változásaival összhangban az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 11 négyzetméterrel 103 négyzetméterre növekedett. A 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 33 százalékról 42 százalékra emelkedett.
A budapesti építkezések estek vissza a legnagyobb mértékben
Az év folyamán használatba vett lakások száma Budapesten és a megyei jogú városokban esett vissza a legnagyobb mértékben, 48 illetve 44 százalékkal. A többi városban 35 százalékos visszaesés következett be, míg a községekben kisebb arányban, 26 százalékkal mérséklődött a lakásépítés volumene.
Minden régióban és - Veszprém kivételével - minden megyében kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben. A csökkenés Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon volt a legerőteljesebb (50, illetve 49 százalék), a megyék közül pedig Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén esetében (67, illetve 60 százalék). Egyedül Veszprém megyében mutat a lakásépítések száma 30 százalékos növekedést, ami a devecseri és kolontári újjáépítésekkel magyarázható.
Az új engedélyek száma 2011-ben már nem fogyott tovább a községekben, ahol csupán 1 százalékkal kevesebb engedélyt adtak ki, mint 2010-ben. A megyei jogú városokban és a többi városban is mérséklődött az építési kedv csökkenése, az idei évben 13 illetve 18 százalékkal kevesebb lakásépítést engedélyeztek, mint tavaly. Budapesten viszont tovább folytatódott az erős visszaesés, a lakásépítési engedélyek száma 56 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ezzel magyarázható, hogy az építési engedélyek csökkenése Közép-Magyarországon volt a legerőteljesebb (41 százalék). Néhány régióban viszont enyhe növekedés figyelhető meg (Észak-Magyarországon 3, Közép-Dunántúlon 7, Nyugat-Dunántúlon 19 százalékkal több volt az új lakásépítési engedélyek száma, mint 2010-ben).