December elejére várható a jövő évi legkisebb bérek mértékének kihirdetése, biztosan lesz valamekkora emelés, a mértéke kérdéses, ahogyan az is, hogy a kormány egyedül hirdeti ki, vagy a vállalkozókkal és a szakszervezetekkel közösen jut megoldásra - vélekedett Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a Magyar Fuvarozói Fórumon. Ha a kabinet egyoldalúan, a választásokra készülve határozza meg a bérminimumokat, vállalnia kell a következményeit is - például akár a munkahelyvédelmi program is megbukhat. Hozzátette: a munkavállalói oldal követelései irreálisak, ám - ismerte el - az is szégyellni való, hogy a minimálbér nettó összege 10-15 ezer forinttal kisebb a létminimumnál.
A munkaadói oldal képviselője előadásában kritizálta a közmunkaprogramokat és a presztízsberuházásokat, illetve rámutatott, hogy a vállalkozók devizahiteleivel is kellene kezdeni valamit. A cafeteria-szabályozási tervek hektikus változásaira utalva aláhúzta: a kormányzatnak azt is szem előtt kell tartania, hogy a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány felhasználása sok szolgáltatónak ad árbevételt, jelent munkahelyet, illetve társaságiadó-, iparűzésiadó- és áfabevételeket generál.
A vállalkozói oldal attól tart, hogy a három, közelmúltban bejelentett Matolcsy-csomag elviheti a 300 milliárdos munkahelyvédelmi akcióterv pozitív hatásait. További bírálatként említette, hogy kizárólagosan a költségvetési hiány tartására és az államadósságcsökkentésre koncentrálnak a csomagok, a növekedést segítő tényezőket figyelmen kívül hagyva. Mindez a gazdaság fő mutatóira vonatkozó prognózisokon is meglátszik. Dávid Ferenc a GKI prognózisát idézve elmondta: 2014-ben a GDP volumene a 2006-os, a lakossági fogyasztásé a 2003-as, a beruházásoké pedig a 2000. évi szinten lehet.