Ezt a bizottság egyik szóvivője erősítette meg hétfőn magyar újságíróknak. A levél tartalmát egyelőre nem kívánta kommentálni, csupán annyit mondott, hogy a testület elemzi azt.
Navracsics Tibor a kért határidőre, pénteken válaszolt Viviane Reding néhány nappal korábbi megkeresésére, amelyben - a tárca közleménye szerint - az alelnök "azt követően kért tájékoztatást a magyar bírósági rendszer és az adatvédelmi biztosi intézmény átalakításával kapcsolatban, hogy Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő panaszt nyújtott be Brüsszelben a már elfogadott törvényekkel kapcsolatban".
A pénteken ismertetett válasz szerint az adatvédelmi biztosi intézmény átalakításával a jelenlegi ombudsman helyett egy erősebb hatáskörrel bíró hatóság látja majd el az adatvédelemmel kapcsolatos feladatokat.
Az adatvédelmi biztos mandátumára vonatkozó kérdésre válaszolva a KIM kifejtette: a két jogszabály nem rendelkezett személyi kérdésekről.
A közlemény szerint a válaszlevél arra is kitér: a új igazgatási modell előnye, hogy a szakmai és az igazgatási hatáskörök nem keverednek. A Kúria elnöke a szakmai vezetésért lesz felelős, az Országos Bírósági Hivatal elnöke pedig igazgatási kérdésekben dönt.
"A belső munkaszervezés nem érinti azonban a bírói függetlenséget. A magyar szabályozás tehát az igazságszolgáltatásra irányadó alapvető uniós és nemzetközi elveknek és kívánalmaknak mindenben megfelel" - tartalmazza a közlemény.
Egy másik kérdésre, a bírákra vonatkozó nyugdíjszabályozással kapcsolatban a válaszlevél rögzíti: az új szabályozás nem a nyugdíjkorhatárt, hanem a bírák felső korhatárát csökkentette, és Magyarországon a nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályok nem ágazatspecifikusak. A felső korhatár leszállítása összesen 274 bírót érint. Ez a nyugdíjrendszer egésze szempontjából kisebb nagyságrendű, mindössze tízezrelékes nagyságrendű csoport nem indokolja a rendszer egészére vonatkozó szabályok megváltoztatását.
Viviane Reding levelében arról írt, hogy az alaptörvényhez kapcsolódó legutóbbi reform bizonyos vonatkozásai "súlyos aggályokat" vetnek fel az uniós jog szempontjából. Ilyen a bírák nyugdíjkorhatára - amelyet a jelek szerint drasztikusan csökkentenének 70-ről 62 évre, hogy nem sokkal később ismét fölemeljék -, valamint az adatvédelmi biztos függetlensége.
A fenti kérdések kapcsán az Európai Bizottsághoz számos panasz érkezett uniós tagállamok legfelsőbb bíróságainak tagjaitól, az Európai Parlament képviselőitől és nem kormányzati szervezetektől.
Az alelnök péntekig várt választ a közigazgatási és igazságügyi minisztertől, "tekintettel arra, hogy az új jogszabályok hatása 2012. január 1-jétől lesz érezhető".