Nem sérti a magyar kormány szerint a szolgáltatásnyújtás szabadságát a felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosítása, ezért nem változtat az áprilisban elfogadott törvényen - a hvg.hu információi szerint ez áll abban a válaszlevélben, amelyet az Európai Bizottság április végi figyelmeztetésére állított össze az Igazságügyi Minisztérium.

A 30 napos válaszadási határidő letelte előtti utolsó napon kelt levélben a minisztérium azzal is érvel, hogy az oktatás minősége minden egyéb irányelv felett áll, márpedig a módosítás nélkül a minisztérium szerint nem lehetne garantálható, hogy ne működhessenek kamudiplomát adó felsőoktatási intézmények Magyarországon. Az anyaországban működtetendő kampusz követelménye és a névazonosság tilalma az érvelés szerint semmilyen más uniós alapértéket, így az oktatás szabadságát sem veszélyezteti.

Kapcsolódó

Már csőre van töltve a kötelezettségszegési eljárás

Az Európai Bizottság április végén írt a kötelezettségszegési eljárás első szakaszának számító figyelmeztető levelet a kormánynak a felsőoktatási törvény ügyében. Az április 4-én elfogadott felsőoktatási törvény részletes jogi elemzése után megállapította a testület, hogy a törvény nincs összhangban az alapvető belső piaci szabadságjogokkal, különösen a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságával, de a tövény sérti a tanszabadságot, az oktatáshoz való jogot és az uniós alapjogi chartában meghatározott vállalkozás szabadságát. Az Európai Bizottság szerint a törvény nem felel meg az EU által a nemzetközi kereskedelmi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek sem.

Mit akar ez jelenteni?

A magyar törvény ugyanis arra kötelezi a budapesti Közép-európai Egyetemet, hogy csak akkor adhasson ki amerikai diplomát, ha amerikai kampusszal is rendelkezik, illetve, ha az amerikai kormány nemzetközi egyezményben járul hozzá az egyetem működéséhez Magyarországon. A jogszabály minden más külföldi egyetemre is hasonló korlátozásokat vezetett be.

Az Európai Bizottság túlzott korlátozásnak látja azt a kitételt, amely szerint például a jogszabály megszabja, hogy egy egyetemet hogyan hívhatnak, illetve, hogy csak akkor végezhet külföldön is oktatási tevékenységet, ha az anyaországában is folytat hasonló tevékenységet.

A brüsszeli testület a nemzetközi szerződések megsrétésére vonatkozó megállapítása pedig arra vonatkozna, hogy az Európai Bizottság szerint a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályaiba is ütközhetnek a jogszabály által meghatározott megkötések. A WTO-ban az Európai Bizottság képviseli az egész Európai Uniót, és - az Eurologus brüsszeli szakblog szerint - a kereskedelmi biztos, a svéd Cecilia Malström háttérbeszélgetéseken már jelezte, hogy változtatni kellene a magyar szabályokon, ha az EU el akarja kerülni a konfliktust a WTO-val.

Orbán nem akar hátrálni

Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlamentben lezajlott, Magyarországról szóló plenáris vitáját követően Brüsszelben sajtótájékoztatón még azt mondta, hogy nem mond le a jogi út adta lehetőségről sem a CEU, sem hasonló ügyekben, a vitát végig kívánja vinni.

A fent említett törvény visszavonását egyébként az Európai Bizottság mellett az Európai Parlament - és azon belül a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) - és az Európa Tanács is határozottan kérte.

A fentiek mellett a CEU-törvénynek is szerepe van abban, hogy az Európai Parlament egy eddig példátlan lépésre szánta el magát és megszavazta a magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat. Ennek értelmében a testület megkezdi az előkészítését az uniós szerződés 7-es cikkelye szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben. Ennek vége az elehetne, hogy Magyarország szavazati jogát felfüggesztik, ám erre az eljárás bonyolultsága miatt egyelőre kevés az esély.

Az USA-val is kekeckedik a magyar kormány

A CEU-t diszkrimináló felsőoktatási törvény miatt a magyar kormány az Egyesült Államokkal is keménykedik. Az egyik, a magyar kormány által támasztott feltétel ugyanis, hogy az USA kormányával szülessen megállapodás a CEU működésének feltételeiről. Ezzel azonban csak annyi gond van, hogy nem az amerikai szövetségi kormány az illetékes az ügyben, hanem a CEU esetében New York állam. Bár ezt már többször jelezték a magyar kormány felé - és vélhetően a magyar vezetésnek is tisztában kellene lennie ennek jogi akadályaival - mégis úgy tűnik, hogy süket fülekre találnak az amerikai kormánytól jövő egyértelmű jelzések. Legutóbb az amerikai külgyminisztérium és New York állam kormányzójától érkezett egyértelmű üzenet a CEU-t érintő ügyben, a kormányzó pedig jelezte is a hajlandóságát a tárgyalások megkezdésére. Egyelőre a magyar külügy csak az amerikai külügy közleményére reagált, melyben leszögezte: "egy sajtóközlemény messze van a hivatalos diplomáciai választól."