Számos, az agrárium jelenét és jövőjét érintő témával foglalkoztak a Visegrádi Csoport országai (V4) agrárkamaráinak soros, 74. ülésén Lengyelországban 2019. november 25-26-án - tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A magyar NAK, a Szlovák Agrár- és Élelmiszeripari Kamara (SPPK), a lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR) és a Cseh Köztársaság Agrárkamarája (AKÈR) vezetői többek között elemezték az agrár-élelmiszeri piacok helyzetét, foglalkoztak az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) reformjával, a többoldalú kereskedelmi megállapodásokkal és - egyebek mellett - az Ukrajnából jövő gabonaimporttal.

Mint kiderült, az idei év mind a négy országban számos kihívást hozott a vízgazdálkodás és a növényvédelem tekintetében. A mezőgazdasági termelés egyre gyakoribb szélsőséges időjárási eseményeknek van kitéve, és mindegyik fél álláspontja, hogy nehéz lesz fenntartani a jelenlegi teljesítményt a növényvédő szerek rendelkezésre állásának egyre erősödő uniós bürokratikus korlátozása mellett. Elhangzott az is, hogy az afrikai sertéspestissel (ASP) kapcsolatos helyzet továbbra is aggasztó, különösen Délkelet-Európában. Így egyértelmű szabályok megállapítása szükséges a sertéspestis ellenőrzésére a vaddisznófélék körében. A V4-agrárkamarák szerint világos, végérvényes, szükséges és kötelező álláspontot kell kialakítani az Európai Bizottság és a tagállamok számára a vaddisznóállomány csökkentését illetően, ezzel jelentősen mérsékelve a kockázatot.

Ellentmondások

A nemzetközi kereskedelmi megállapodások kapcsán számos ellentmondás merült fel a Mercosur-országok és az Európai Unió termelési előírásainak különbségeivel kapcsolatban. Az uniós gazdálkodóknak integrált növényvédelmi gyakorlatokat és magas szintű állatjólétet kell alkalmazniuk, ami az európai fogyasztók érdeke is. Ezeket az alapelveket a Mercosur-országok felé is érvényesíteni kell.

Az Ukrajnából az EU-ba irányuló gabonaimport vámmentes kvótáival kapcsolatban a V4-ek agrárkamarái kiemelték a részletes minőségellenőrzés esetleges hiányát a növényvédőszer-maradványok (például atrazin, EPTC, karbofurán, linurán, propaklór és szimazin, valamint mikotoxin maradványok) terén. Ezt a szennyezést az egyes tagállamok mezőgazdasági termékeiben a hatósági ellenőrzések részeként nyomon követik, de úgy tűnik, hogy a vámmentes kvóták nem esnek ilyen kontroll alá - fogalmazták meg.

Ami a 2020 utáni KAP-ot illeti, a V4-agrárkamarák képviselői úgy vélik, hogy a közös agrárpolitika fontos stratégiai politika és továbbra is annak kell maradnia, amely támogatja a gazdálkodókat a megfelelő mennyiségű élelmiszer és közjavak biztosításában. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell a gazdálkodókat az éghajlatváltozás és a környezetvédelem szempontjából, ezért a jövőben is erősnek és megfelelően finanszírozottnak kell maradnia. Annak érdekében pedig, hogy a KAP ezentúl is hozzájáruljon a mezőgazdaság, az élelmiszer termelés és a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez, célkitűzései is ezekkel kapcsolatosak kell legyenek. Konkrétan a gazdaságok jövedelmezőségére és jövedelmére, a környezetvédelmi- és éghajlat-politika hatékonyabb végrehajtására, valamint a vidéki térségek fenntartható fejlődésére kell irányulniuk.

Mik legyenek az új célok?

Átfogó cél továbbá a tudás, az innováció és a digitalizáció támogatása a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben. Az új KAP-nak olyan konkrét célok elérésére kell törekednie, mint például a tisztességes mezőgazdasági jövedelmek és az ellenálló-képesség előmozdítása az élelmezésbiztonság erősítése érdekében, a gazdálkodók számára nyújtott közvetlen kifizetések kiegyenlítése, a piaci orientáció és a versenyképesség fokozása, beleértve a kutatásra, a technológiára és a digitalizációra fordított nagyobb figyelmet.

Ugyancsak fokozni kell az EU-n kívülről importált élelmiszerek ellenőrzését, a gazdálkodók helyzetének javítását az értékláncban, a hozzájárulást az éghajlatváltozás enyhítéséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia felhasználásához. Érintenie kell a fenntartható fejlődést és a természeti erőforrások (mint például a víz, a talaj és a levegő) hatékony kezelését, valamint hozzájárulnia a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások megerősítéséhez, valamint az élőhelyek és a táj védelméhez. Emellett ösztönzőket kell tartalmazzon a fiatal gazdák számára, illetve a gazdasági tevékenységek fejlesztésének megkönnyítésére a vidéki térségekben.

Ugyancsak cél kell legyen a vidéki foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás és a helyi fejlődés előmozdítása, beleértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást. Az uniós mezőgazdaság élelmiszerrel és egészségüggyel - a biztonságos, tápanyagban gazdag és fenntartható élelmiszereket, valamint az állatjólétet is beleértve - kapcsolatos társadalmi igényekre adott válaszának erősítésére is szükség van - vélik a V4-ek agrárkamarái.