Nincs az a fővárosi lakos, illetve alkalmi budapesti látogató, aki legalább egyszer ne találkozott volna a lomtalanítás jelenségével, amikor az adott kerületek, egyes budapesti körzetek lakói az utcára helyezik ki a nagyobb darabos háztartási lomot a leselejtezett bútoroktól kezdve a kiszuperált háztartási gépeken át az apróbb hulladékokig. Majd ezeket újabban másnap hajnalban, kora reggel nagy szemétszállító kamionokkal a fővárosi köztisztasági vállalat, az FKF munkatársai elviszik.

A rendszer gyakorlatilag már fél évszázada így működik Budapesten, hogy évente egy napunk, egy hétvégénk van ilyen módon megszabadulni attól, ami időközben feleslegessé vált a háztartásban. Most ebben hozna változást az automatás palackvisszaváltásért is felelős MOHU BUDAPEST Zrt., amely szerint a jelenleg érvényes „minden lomot az utcára a ház elé pakolunk” típusú rendszer kivezetése, átalakítása már évek óta felmerülő kérdés a fővárosban. Hogy miért? 

Az Economxnak küldött közleményében többek között azzal érvelt a cég, amely 2023. július 1-től felelős a hazánkban keletkező települési szilárd hulladék begyűjtéséért és kezeléséért:

  • fontos célkitűzésüknek tartják, hogy Budapest is felzárkózzon azokhoz a városokhoz, ahol a modern lomtalanítási rendszerben gyűjtik a nagydarabos háztartási hulladékot;
  • vagyis az unió nagyvárosaiban már évek, vagy akár évtizedek óta jellemzően olyan kontrollált gyűjtőpontos rendszer van érvényben, amely a lakosság számára tisztább, és a mindennapokat megkönnyítő elvek mentén működik;
  • itthon is látunk erre sikeres példákat, egyebek mellett Nyíregyházán és Zalaegerszegen;
  • a most is élő fővárosi lomtalanítási rendszer rendetlenséget eredményez a közterületeken;
  • fennakadásokkal járhat;
  • zavarja a lakókat, mert felborítja a hétköznapokat;
  • az eddig megszokott utcai lomtalanítás kevésbé környezettudatos és fenntartható – különösen, amikor veszélyes hulladék kerül ki kontrollálatlan körülmények közt az utcára;
  • a házak elő ömlesztett lomok különösen a turisták által frekventált környékeken rontják a városképet és riaszthatják el a Budapestre látogatókat;
  • mindez ráadásul több napra megnehezíti a parkolást;
  • a tisztaságot is rontja;
  • és roncsolja a növényzetet;
  • (azt pedig már felelős kutyatartóként mi tesszük hozzá, hogy az utcát elárasztó szemét a kutyasétáltatást is rendkívül nehézkessé, az ebek számára veszélyessé teszi ebben a pár napban).

Utcai kihelyezés helyett kontrollált gyűjtőpontos lomtalanítás

Az új koncepció, az úgynevezett kontrollált gyűjtőpontos lomtalanítási rendszer lényege, hogy egy-egy kerületben az előre megadott időpontban akár tíz különböző őrzött és körbekerített gyűjtőpontra lehet elvinni a szemetet. A MOHU elképzelései szerint egy ilyen gyűjtőpont legfeljebb 800-1000 méterre lehet egy lakástól, ám ezek jellemzően még ennél is közelebb lesznek, illetve három napig lesznek nyitva. A hulladékgazdálkodási vállalat azt is közölte: biztosítják a plusz forrásokat magukra a gyűjtőpontok kialakítására, továbbá az ezeket védő, valamint a háztartási lom átvételét és kezelését elvégző személyzet munkadíjára. 

Hogy mi lesz azokkal, akik valamiért akadályoztatva vannak abban, hogy a gyűjtőpontra vigyék a szemetet? Ők akárcsak a választási időszakokban a mozgó urnát, a lomtalanítás idején igényelhetik a házhoz menő szemétszállítást. Vagyis az igényeknek megfelelően a kerületi önkormányzatoknak lehetőségük lesz arra, hogy rászorultsági alapon jelöljenek ki címeket, ahová a szolgáltató térintésmentesek kivonul és elviszi a lomot. Mindemellett egész évben már jelenleg is rendelkezésre áll a megrendelhető díjköteles házhoz menő lomtalanítási szolgáltatás.

A MOHU azt is hozzátette: a házak elé ömlesztett lomtalanítás már csak azért is idejétmúlt, mert az ilyenkor utcára öntött szemét közt kikerülő veszélyes hulladékfajták állandó ellenőrzése lehetetlen. „Rengeteg ki nem helyezhető hulladék, például elektronikai hulladék, ruha, sitt és festék is kerül a lomok közé, ez pedig megakadályozza a hulladékfajták szakszerű kezelését és újrahasznosítását, vagyis a fenntartható, körforgásos hulladékgazdálkodási célok jelentősen sérülnek” – írja a cég.

A lomtalanítás jelen formájában jelentősen rontja a fővárosi utcaképet és a közrendet is. Gyakran a járdákon olyan méretű kupacok keletkeznek, hogy teljesen ellehetetlenítik a gyalogos közlekedést; a zöldterületeken pedig károkat okoznak a növényzetben. A lomtalanítással járó nemkívánatos jelenségek továbbá turisztikai és közbiztonsági szempontból is károkat okoznak a városnak, számos rendőri és közterületi intézkedéssel jár

– sorolta a MOHU, mi minden szól még az elképzelésük mellett.

Kép: MTI, Jászai Csaba

Nem mindenki lelkesedik az új lomtalanítási rendszerért

A Szabad Európa úgy tudja, az új, gyűjtőpontos rendszer 2025-től lépne életbe, a Molhoz tartozó társaság pedig előre értesítené a kerületek lakóit, mikor nyitnak ki a helyi hulladékgyűjtő-pontok. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) egyik, a lapnak név nélkül nyilatkozó munkatársa azt mondta: nincs miért változtatni a már bevált gyakorlaton, miután a társaságnak eddig sem okozott gondot a lomtalanítás megszervezése és lebonyolítása, amelyhez van elegendő kapacitásuk.

Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke a lapnak azt nyilatkozta: a szakbizottság elnökeként számos kerületi polgármesterrel konzultált az elmúlt hetekben, és csak olyan véleményt hallott, amely „az autó nélkül élő, idős, nehezen mozgó lakók miatt nem támogatja a házhoz menő lomtalanítás megszüntetését és koncentrált pontok kialakítását.” A Podmaniczky Mozgalom vezetőjének tehát vannak fenntartásai.

A koncesszió

2023 januárjában közölte a MOL, hogy az általa alapított új hulladékgazdálkodási cég MOHU névre fog hallgatni: az olaj-és gázipari gigavállalat hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős cége azért jött létre, mert a MOL elnyerte a 35 évre szóló, évi 4-5 millió tonna hulladék kezelésére vonatkozó magyarországi hulladékkoncessziót. A MOHU vállalt feladata az, hogy a mintegy 4-5 millió tonna éves hazai települési szilárdhulladék minél nagyobb hányada legyen újrahasznosítva, illetve a lerakást minimálisra csökkentse.

A koncesszió előtt a hazai újrahasznosítás aránya 32 százalék körül mozgott, míg a lerakásé több mint 50 százalékos volt. Az Európai Unió kijelölt célja azonban az, hogy Magyarország 2035-re a teljes hazai hulladékfeldolgozási arányt feltornázza 65 százalékra, míg az „elásott”, vagyis a lerakókra kerülő hulladék arányát leszorítsa 10 százalékra. Amióta működik a MOHU, a szervezet első évében, azaz idén július 1-ig a hazai települési hulladék újrafeldolgozási arányát csaknem 2 százalékponttal tudta növelni, 34 százalékra – tudta meg az Economx a társaságtól. Ezzel párhuzamosan a lerakást a korábban „bőven 50 százalékot meghaladó” arányról sikerült levinni 49 százalékra. Közben pedig szinte minden kiemelt hulladéktípus elkülönített gyűjtési aránya nőtt a koncesszió elindulását követő évben a 2022-es adatokhoz képest.

Kapcsolódó