A UBS londoni elemzői szerint a kormány és a bankok további, esetleg elhúzódó feszült viszonya a magyar gazdaság növekedési lendületét is lassíthatja. A banki hitelfolyósítás 2009 óta szűkül a magyar piacon, márpedig a fenntartható, ütemes gazdasági növekedéshez a hitelkínálat bővülése is kell. Az MNB által indított növekedési hitelprogram második szakaszának nehéz indulása is jelzi a jegybank, a kormány és a bankok közötti konstruktívabb párbeszéd fontosságát - vélik a közgazdászok.

A ház szerint ugyanakkor a magyar kormány - az elmúlt évekhez hasonlóan - elsősorban továbbra is arra koncentrál, hogy az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alatt maradjon és az ország ne kerüljön ismét az EU túlzottdeficit-eljárásának hatálya alá. A jelenlegi adórendszer jórészt változatlan maradhat, mivel a ciklikus fellendülés a mostani adókörnyezetben is segíti a deficitcél tartását. A kabinet megpróbálkozhat a munkajövedelmeket terhelő adóék csökkentésével, de ehhez költségvetési mozgástér kell. Az adórendszer változatlanul hagyásából azonban az is következik, hogy a bankokra és szolgáltató szektorra kirótt különadók "nem fognak egyhamar eltűnni" - vélekedtek a UBS szakértői.

William Jackson, a Capital Economics vezető közgazdásza hétfői helyzetértékelésében ugyanezzel kapcsolatban azt jósolta, hogy mivel a magyar gazdaság erősödőben van, az új Fidesz-kormány esetleg "kevésbé lesz hajlamos" további "büntető jellegű" gazdaságpolitikai intézkedések bevezetésére az üzleti szektorban és a külföldi tulajdonú bankokkal szemben. Ha azonban az euróövezeti gazdaság kilábalási folyamata ismét megtorpanna, akkor nem lehet kizárni újabb ilyen jövedelempótló intézkedéseket a magyar kormány részéről.

A Capital Economics vezető közgazdásza ugyanakkor valószínűtlennek nevezte olyan reformok elkezdését, amelyek a magyar gazdaság strukturális gyengeségeit kezelnék. Az elemző ezért azzal számol, hogy középtávon a magyar gazdaság teljesítménye továbbra is elmarad a térségi gazdaságokétól.

A JP Morgan elemzői is annak a véleményüknek adtak hangot hétfői értékelésükben, hogy az új magyar kormány előtt álló legfőbb kihívás a régió többi gazdaságának teljesítményéhez képest meglévő reálnövekedési rés szűkítése és a beruházási ráta fellendítése. A magyar GDP reálértéken csak 2 százalékkal nagyobb most, mint 2010 elején volt, miközben a lengyel és a román gazdaság ugyanebben az időszakban 8-10 százalékkal bővült. Várakozásuk szerint nem valószínű érdemi fordulat a bankszektorral szembeni kormányzati hozzáállásban mindaddig, amíg a bankok nem növelik a magánszektor hitelellátását, a bankok viszont várhatóan vonakodni fognak ettől, tartván a devizaalapú hitelek problémájának megoldási módjából eredő esetleges újabb veszteségektől. Radikális intézkedésre nem számítanak ebben az ügyben a kormány részéről, ugyanakkor azt várják, hogy a devizaalapú hitelek kivezetését célzó bármilyen újabb program veszteségeinek jelentős részét ismét a bankoknak kell majd állniuk.

Timothy Ash, a Standard Bank közgazdásza kommentárjában úgy fogalmazott, hogy a közvetlen rövid távú piaci hatásoknál fontosabbak lesznek a valószínűsíthető "új gazdaságpolitikai impulzusokra" utaló jelek, például az, hogy Orbán Viktor, a választásokat letudva, "törekszik-e békekötésre" a külföldi nagyvállalatokkal. Erre szükség lesz, ha a kormány a beruházásokat "magasabb sebességfokozatra" kívánja gyorsítani, és ha emelni akarja a GDP növekedési ütemét.