A citybeli elemzői közösségen belül ugyanakkor eltérnek a vélemények az MNB várható kamatpályájáról. Általános az a prognózis, amely szerint az MNB 4,00 százalékig csökkenti tovább alapkamatát, de van olyan előrejelzés is, amely szerint a kockázati környezet esetleges romlása később kamatemelést tehet szükségessé. Az előzetes konszenzusnak megfelelő mértékű keddi kamatdöntés után mindazonáltal javult a londoni piacon a magyar szuverén törlesztéskockázat fedezetére szolgáló származékos befektetési konstrukciók árazása.

William Jackson a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza kiemelte értékelésében, hogy a legutóbbi aktivitási adatok a magyar gazdaság folytatódó recessziójára utalnak. Jackson szerint a keddi kamatdöntés szempontjából hasonlóan fontos fejlemény volt, hogy az előző monetáris tanácsi ülés óta erősödött a forint.

A szakértő szerint ugyanakkor a magyar gazdaság - a magas devizaadósság-teher miatt - a globális kockázatvállalási készség változásainak leginkább kitett gazdaságok között van az európai felzárkózó térségen belül. Jackson közölte: emiatt a cégnek aggályai vannak a MNB enyhítési ciklusának fenntarthatóságával kapcsolatban, és a ház nem zárja ki, hogy a befektetői hangulat esetleges romlása a kamatcsökkentési ciklus megállítására, sőt akár visszafordítására is kényszerítheti a monetáris tanácsot.

Jackson a cég által érzékelt kockázatok között említette azt a lehetőséget, hogy az MNB kéthetes likviditáslekötő eszközével kapcsolatban kilátásba helyezett módosítások a külföldi tőke kiáramlását is okozhatják. Az elemző hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyelőre ennek nincs jele, bár hozzátette azt a véleményét, hogy a javaslat is alátámasztja az új összetételű monetáris tanács "kiszámíthatatlanabbá váló" pénzügypolitikájával kapcsolatos felvetéseket.

Egy másik nagy londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a 4cast szakértői viszont éppen azt emelték ki a keddi kamatdöntés utáni értékelésükben, hogy az ülésről kiadott monetáris tanácsi közleményben nincs utalás a kéthetes MNB-eszközön végrehajtandó bármiféle változtatásra. A 4cast elemzői szerint azonban valószínűleg csak arról van szó, hogy a jegybanknak még időre van szüksége e változtatás részletes kidolgozásához.

A ház szakértőinek olvasata szerint ugyanakkor a monetáris testület keddi közleménye a múlt havi, "váratlanul óvatos" hangvételről visszaváltott az egy hónappal korábbi, kevésbé óvatos nyelvezetre.

A 4cast elemzői a fő különbséget abban látják, hogy a márciusi kamatdöntés utáni közleményben - amikor 305 forint környékén járt az euró - a monetáris tanács a piaci hangulattal kapcsolatos bizonytalanságok enyhülését jelölte meg a további kamatcsökkentések előfeltételeként, a keddi kamatdöntés után kiadott MNB-közleményben ugyanakkor az áll, hogy a monetáris tanács a piaci hangulatban bekövetkezett javulás tartóssága esetén veszi fontolóra a további kamatcsökkentéseket.

A 4cast elemzőinek értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy a monetáris tanács a kamatcsökkentések folytatásához nem látja szükségesnek a piaci hangulat még további javulását, csak a status quo fennmaradását.

A ház szakértői szerint ez a váltás megerősíti a további monetáris enyhítéssel kapcsolatos várakozásokat. A 4cast elemzői közölték, hogy 4,00 százalékos MNB-kamatszinten valószínűsítik a jelenlegi enyhítési ciklus befejeződését.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői is azt közölték a keddi kamatdöntés utáni értékelésükben, hogy alapeseti prognózisukban 4,00 százalékig csökkenő MNB-kamat szerepel. A ház várakozása szerint a magyar jegybank ezt a kamatszintet július végére éri el.

A JP Morgan londoni elemzői szerint ugyanakkor megvan az esély arra, hogy az MNB később még tovább csökkenti alapkamatát, ha a forint addig nem gyengül eltúlzott mértékben.

A cég szakérői közölték, hogy áprilisra 1,8 százalék körüli ütemre lassuló éves inflációt várnak Magyarországon, és azzal számolnak, hogy az inflációs ráta 2013-ban és 2014-ben is az MNB 3 százalékos célja alatt marad.

A JP Morgan londoni elemzői ugyanakkor megerősítették azt az előrejelzésüket is, hogy a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 0,7 százalékkal visszaesik.
Az előzetes várakozásnál nem agresszívabb keddi MNB-kamatcsökkentés bejelentése után számottevően javult a magyar államadósság-törlesztés leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása - az egyik legfőbb államadós-kockázati mutató - a londoni kereskedésben.

Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar CDS-tranzakciók középárfolyama a keddi késői jegyzésben 315 bázispont környékén mozgott a 325,7-es előző esti záró után.

A keddre kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre most 315 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, 10 ezer euróval olcsóbban, mint előző nap.