A Capital Economics tanulmányában közölte: az általa kidolgozott, GDP-súlyozással számolt összesített júniusi térségi gazdasági hangulatindex (ESI) arra vall, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok átlagos éves növekedése a második negyedévben még mindig 4 százalék volt az első három hónapban mért 4,3 százalék után.

Az elemzőcég Magyarországra, Csehországra, Szlovákiára, Lengyelországra, Horvátországra, Romániára, Bulgáriára és a balti köztársaságokra számítja ki saját súlyozott térségi ESI-indexét az Európai Bizottság havi adataiból levezetve.

Kapcsolódó

Úgy tűnik, hogy a legfontosabb euróövezeti kereskedelmi partnergazdaságok folytatódó gyengesége máris érezteti hatását a régió feldolgozószektorában. A közép- és kelet-európai EU-gazdaságok gyáripari szektorai eddig sokkal jobb aktivitási adatokat produkáltak, mint amilyeneket az euróövezeti problémák alapján várni lehetett volna, de a legfrissebb felmérésekből következtethetően a térség immunitása nem tart már sokáig - fogalmaznak az elemzők.

Más londoni elemzőcégek ugyanakkor - legalábbis Magyarország esetében - nem tartanak ettől a hatástól.

A Morgan Stanley befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó szakértői nemrégiben javították az idei magyar GDP-növekedésre szóló előrejelzésüket, éppen azzal az indokkal, hogy a gazdaság a korábban vártnál ellenállóbbnak bizonyult az euróövezet növekedési lendületének lassulásával szemben. 3,3 százalékról 3,9 százalékra emelte a magyar hazai össztermék idei egész évi növekedésére szóló prognózisát, és jövőre is még 3,2 százalékos növekedést valószínűsít a magyar gazdaságban.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) átfogó idei első félévi előrejelzésében közölte, hogy a magyar gazdaságban az idén 3,7 százalékos, 2020-ban 2,9 százalékos növekedéssel számol. Az EBRD 0,4, százalékponttal javította a gazdaság idei növekedési ütemére adott becslését az előző, novemberben összeállított térségi előrejelzéséhez képest, az a prognózis ugyanis 3,3 százalékos magyarországi növekedést valószínűsített 2019-re.

A bank szerint a fő külső kereskedelmi partnergazdaságok kereslete várhatóan gyengül, ugyanakkor ezt a külső keresleti gyengülést a magyar gazdaságban részben ellensúlyozza az erőteljes béremelkedés és a két számjegyű ütemben növekvő vállalati hitelellátás hajtotta hazai kereslet - írta az MTI.