Az állam jó tulajdonos - ezt a tételt igyekszik igazolni a kormány a 2016-os költségvetés vagyongazdálkodási fejezetével: a javaslat ugyanis 200,1 milliárd forintos bevétellel és a 150,8 milliárd forintos kiadással számol, legalább is papíron. Ugyanis az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások zömét nem itt, hanem a költségvetés más fejezeteiben szétszórva szerepelteti az állam, ráadásul a bevételek jelentős része - legalább is egyelőre - fiktív,  így valójában 2016-ban sem áll meg a tétel, hogy az állami vagyon hozná a pénz.

Az állami vagyongazdálkodás célja a hosszú távú értékteremtés - olvasható a 2016-os költségvetés vagyonfejezeti indoklásában. A 200 milliárd forintos bevételekből 34,6 milliárd az értékesítési bevétel, 44,5 milliárd a vagyonhasznosítási és 120 milliárd az egyéb bevétel. Ez utóbbi tételt a kormány nem bontja ki, mondván annak részletezése rontaná az állam bevételszerzési lehetőségét. A költségvetésbe annyi féket építettek be, hogy - elvileg - addig nem épülhetnek a stadionok és egyéb állami beruházások, amíg ez a 120 milliárd meg nem jelenik a költségvetésben. Ez alapján sem idén, sem jövőre egyetlen kapavágásra sem kerülhetne sor a stadionokban - hisz a 2015-re tervezett hasonló 169 milliárd forintnak sincs híre -, de a hírek stadionberuházásokról szólnak.

A széndioxid-kvóta talált pénz

A 34,6 milliárd forintos vagyonértékesítési bevételek túlnyomó többsége a magyar állam tulajdonában lévő szén-dioxid kvóták értékesítéséből származik: ebből a forrásból 22 milliárd forint bevétellel kalkulálnak. A javaslat leszögezi, hogy 2016-ban Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság nem tervez frekvencia-értékesítéseket - így ebből sem várható bevétel. Az ingatlanértékesítésekből 15,2 milliárdot terveznek, ám a részletekről nem szól a költségvetés részletes indoklása sem. Ez nagyságrendileg két budapesti belvárosi palota eladását jelentené - már ha lenne erre irányuló szándék.

A magyar állam osztalékbevételei (milliárd forint)
állami tulajdon aránya (%)Bevételi terv 2016
HungaroControl Zrt.1001,0
Mahart PassNave Kft.n.a.0,3
MVM Zrt.99,97,0
Szerencsejáték Zrt.10013,0
Mol Nyrt.21,28,8
Richter Nyrt.251,3
OTP Nyrt.0,350,1
Tiszavíz Kft.1000,7
Egyéb osztalékbevételek0,1
Összesen32,3
Forrás: költségvetés

A vagyonhasznosításból további 32,3 milliárd forint várható, ezek túlnyomó többsége osztalékbevétel. Az állam legnagyobb aranytojást tojó tyúkja a Szerencsejáték Zrt, amely csak osztalékból 13 milliárd forintot fizet be 2016-ben - ezzel az állam legjobb osztalékfizetője, de ez még csak a jéghegy csúcsa, lásd keretes írásunkat. A Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-től már csak 7 milliárd forint osztalékot remél az állam, ami eltörpül az állam energiamamut ezer milliárdot meghaladó mérlegfőösszege mellett. Ugyanakkor még ez a hét milliárd is kérdéses lehet - hisz a cég minap nyilvánosságra hozott jelentése szerint tavaly hét év után újra veszteséges lett.

Viszonylag jól fizet még a Mol Nyrt. 21,2 százalékos állami pakettje, igaz a 8,8 milliárd forintos tervezett osztalék messze eltörpül a részvénycsomagért 2011-ben kifizetett 500 milliárd forinttól - vagyis pénzügyileg eme állami befektetés sem fordult még termőre... A költségvetés indoklása szerint a Mol 2012-2013-ban részvényenként átlagosan 458 forintos osztalékot fizetett és figyelemmel a Mol gazdálkodását rontó külső körülményekre, illetve a beruházásokra, felvásárlásokra az állam nem számol az osztalék növekedésével. A Richter esetében a kormány a romló rubelárfolyam, valamint az ukrán és az orosz gazdaság visszaesése miatt arra számít, hogy a gyógyszergyár profitja megfeleződik.

A 32,3 milliárd forintos osztalékbevétel mellett még 5,5 milliárd forintnyi vagyonkezelő díjbevétele is lesz az államnak: 1,9 milliárdot fizet a légi irányításért felelős HungaroControl Zrt., míg Budapest Airport Zrt. 346,4 millió forintot tesz be a büdzsébe. A vagyonhasznosítási bevételek között jelenik meg a 7,9 milliárd forintra tervezett koncessziós bevétel, amiből 4,2 milliárdot tesznek ki a szerencsejáték-koncessziók, további 2,5 milliárdot remélnek bányászati-kutatási koncessziók értékesítésből. (Ez utóbbi pályázatok még folyamatban vannak.)

Erre mennek el a milliárdok

A 200 milliárd forintos vagyonbevétellel szemben - amiből 120,9 milliárd bizonytalan - állnak szemben a 150 milliárd forintra rúgó kiadások az MNV Zrt. fejezetében. A kiadásokból a legnagyobb tétel a 57,7 milliárd forintot kitevő ingatlanberuházások. Ezek közül is kiemelkednek a 2017-es úszó vb-hez kapcsolódó létesítményfejlesztések, erre 27,2 milliárdot költenek csak jövőre a tervek szerint, ám a verseny rendezése ennek duplája lesz. A jelenlegi elképzelések szerint 2016-ban az MNV Zrt. a portfóliójába tartozó társaságoknál 34,3 milliárd forintnyi tőkeemelésre kerül sor. (Ám ebben nincs benne a Miniszterelnökségnél elkönyvelt 113 milliárd a Paks 2 Zrt. tőkeemelésre vagy épp az Eximbank Zrt. 20 milliárd forintos tőkeemelése - ez pedig újabb adalék arra, hogy az állami vagyonkezelés valójában milyen mértékben veszteséges tevékenység.)

Zabálja a közpénzt a rezsicsökkentés

A tervek szerint 78,5 milliárd forint jut "felhalmozási kiadásokra", amely "az állami vagyon fejlesztésre, értékmegőrzésre irányuló szándékot tükrözi" - fogalmaz a Varga Mihály, gazdasági és Seszták Miklós fejlesztési miniszter által jegyzet fejezeti indoklás. A felhalmozási kiadásokból 15,5 milliárdot kap a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a bedőlt deviza- és forinthitelesek lakásainak megvásárlásra. De az "értékmegőrző" kiadások keretében az MNV Zrt-nek 2016-ban új ingatlanokat kell vásárolnia a Miniszterelnökség, az Országos Bírósági Hivatal, az EMMI és a kormányhivatalok számára.

Tervezett nagyobb kiadások 2016-ra (milliárd forint)
Hulladékgazdálkodási akvizíciók2,5
Egyéb akvizíciók2,2
Richter részvényvásárlás0,2
Rába részvényvásárlás0,1
Dunakeszi Járműjavító Kft.2
ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.1,5
Egyéb tőkeemelések2,5
Összesen11
Forrás: költségvetés

Az állami tulajdonú cégek támogatásra 22,3 milliárdot költenek az adófizetők pénzéből: a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatásra 5,1 milliárd forint fordítható, a további 17,2 milliárd a rezsicsökkentéssel veszteségessé tett, majd állami és önkormányzati tulajdonba vont víziközművek és hulladékgazdálkodási cégek támogatására mehet. Persze az indoklás szerint nem a rezsicsökkentés miatti veszteségek miatt kapják a cégek az állami támogatást, hanem az ok "a víziközművek integrációjából fakadóan megnövekedett szolgáltatási terület ellátásnak forrásigény-változása".