A kényszerintézkedés ügyében másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék megváltoztatta a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elsőfokú végzését és a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig elrendelte a Dózsa György úti baleset miatt indult büntetőügy elsőrendű vádlottjának bűnügyi felügyeletét.

Az alapügy egyik tényállása szerint M. Richárd 2017-ben Budapesten a Dózsa György úton nagy teljesítményű, nyugati rendszámú személyautójával mintegy 140 kilométeres sebességgel összeütközött egy szabálytalanul kanyarodó autóval, amelynek két utasa meghalt, vezetője életveszélyes sérüléseket szenvedett, M. Richárd és több járókelő könnyebben sérült meg. Az ügyben megvádolták a másik járművezetőt is. Egy másik vádpont szerint 2015-ben M. Richárd és egy kerékpáros között alakult ki közlekedési incidens, ami miatt M. Richárdot garázdasággal, könnyű testi sértéssel és közúti veszélyeztetéssel vádolta meg az ügyészség.

Kapcsolódó

M. Richárd a garázdaságot és a könnyű testi sértést elismerte, a halálos közúti balesettel kapcsolatban pedig részben ismerte el felelősséget.

Szeptember 30-án az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság 4 év fogházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint végleges hatállyal eltiltotta a közúti járművezetéstől M. Richárdot közúti baleset okozása, társtettesként elkövetett garázdaság és társtettesként elkövetett testi sértés miatt. A bíróság akkor külön végzésben rendelkezett a vádlott bűnügyi felügyeletének megszüntetéséről. Az ügyészség az ítélet ellen súlyosításért fellebbezett, a kényszerintézkedés ügyében pedig szökés, elrejtőzés, bűnismétlés veszélyére hivatkozva a vádlott letartóztatásáért fellebbezett.

A kényszerintézkedés ügyében másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék megváltoztatta a PKKB elsőfokú végzését és a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig elrendelte a Dózsa György úti baleset miatt indult büntetőügy elsőrendű vádlottjának bűnügyi felügyeletét. E szerint M. Richárd Budapest és Pest megye közigazgatási területét külön engedély nélkül nem hagyhatja el, és heti két alkalommal köteles jelentkezni a kijelölt rendőrkapitányságon.

A Fővárosi Törvényszék szerint az elsőfokú bíróság azt helyesen állapította meg, hogy M. Richárddal szemben a szökés, elrejtőzés veszélye nem áll fenn, hiszen a vádlott a nyomozás és a bírósági eljárás során megjelent, a büntetőeljárás hatálya alól nem vonta ki magát. Továbbá a kialakult bírói gyakorlat alapján a letartóztatás elrendelését vagy fenntartását 5 évet meghaladó, nem jogerős szabadságvesztés indokolhatja, így a vádlottal szemben kiszabott 4 év fogházbüntetés mértéke sem alapozza meg a legszigorúbb kényszerintézkedés, a letartóztatás elrendelését.

A másodfokú bíróság ugyanakkor nem osztotta a PKKB álláspontját abban, hogy a bűnismétlés veszélye nem áll fenn, ugyanis a vádlottat még a nyomozás során újabb - szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos - bűncselekményekkel, köztük hivatali vesztegetéssel gyanúsították meg. Az elsőfokú ítélethirdetést után nem sokkal pedig szabálysértési eljárás indult ellene engedély nélküli járművezetés miatt.

A törvényszék szerint a bűnismétlés veszélye a vádlott esetében megállapítható, tekintettel többszörösen büntetett előéletére, életvitelére, valamint arra, hogy a vele szemben kiszabott súlyos büntetés sem tartotta vissza újabb jogellenes cselekmény elkövetésétől.

A törvényszék mindezek alapján úgy ítélte meg, hogy az eljárás jelen szakaszában is indokolt a kényszerintézkedés, bűnügyi felügyelet elrendelése. A másodfokú végzés végleges.

M. Richárdot 2006-ban az úgynevezett kecskeméti maffiaperben jogerősen nyolc év szabadságvesztésre ítélték, mert a Radnai László elsőrendű vádlott által vezetett bűnszervezet "katonája" volt. A bűnszervezet drogkereskedelemmel, védelmi pénzek szedésével, prostitúcióval foglalkozott, amikor pedig 2004-ben elfogták egyes tagjait, éppen leszámolni készült egy rivális bandával.