A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő ma a nyilvánosság elé áll azzal a tervvel, amelynek célja, hogy az európai országok költségvetéseinek szorosabb összehangolásával és fegyelmezettebbé tételével utat nyisson a kialakult adósságválság megoldása és a hasonló krízisek megelőzése előtt. Európa vezetői azonban a hét végén még igencsak különböző módszerekkel látták elérhetőnek ezt a célt − derült ki a Reuters összefoglalójából.

Jogi szankciókkal fűszerezett fiskális unió

A német kancellár pénteki parlamenti beszédében leszögezte, hogy jogi szankciókkal alátámasztott fiskális unióra van szükség az eurózóna iránti piaci bizalom helyreállításához. Ezért meg akarja győzni európai partnereit, hogy az uniós alapszerződés gyors megváltoztatásával alakítsanak ki olyan új szabályrendszert, amely garantálja a tagországok fegyelmezett költségvetési gazdálkodását és kordában tartja az államadósságokat.

Lengyelország is előáll válságkezelési tervével

A fiskális politika irányításának megerősítését, költségvetési unió létrehozását és ennek révén az Európai Központi Bank mandátumának erősítését tartalmazzák egyebek között azok a javaslatok, amelyeket a lengyel kormány az euróövezet megmentése érdekében juttatott el az uniós országok nagyköveteihez − írta az MTI. Varsó szerint kulcsszerep juthatna az Európai Tanács és az EB elnökének, akiknek 2012 vége előtt jelentést kellene készíteniük a végrehajtott reformokról. Donald Tusk miniszterelnök pénteken jelezte, hogy Lengyelország saját javaslatokat tesz az uniós szerződések reformjára az EU december 9-i kormányfői csúcstalálkozóján.

Merkel bizarrnak nevezte azt a feltételezést, hogy Németország dominanciára törekszik európai partnerei felett, az általuk szorgalmazott kemény fiskális szabályok és az automatikus szankciók bevezetése szerinte közös érdeke a tagországoknak. A kancellárhoz közel álló források szerint a német kormány kész fellazítani az ECB nagyobb kötvényvásárlásaival szemben tanúsított ellenállását − az európai stabilitási eszköz (EFSF) ésszerű felhasználásával −, ha a hét végi uniós csúcs résztvevői elfogadják az új szabályokat, ám ezek érvényesüléséig időt kell nyerni.

Sarkozy szorosabb egyeztetésekben hisz

Sarkozy csütörtöki beszédében támogatásáról biztosította német kollégája kezdeményezését az uniós alapszerződés szigorítása kapcsán, de szemben Merkellel, nem tett említést az Európai Bizottság ellenőrző, illetve szankcionáló szerepéréről. Ehelyett a szorosabb kormányközi egyeztetéseken alapuló Európa vízióját vázolta fel, amelyben az állam- és kormányfők a végső egyeztetői, döntőbírái az egyes országok költségvetésének. A tavaszi választásokra készülő konzervatív államfőt szocialista kihívója a "megszorítások alapszerződését" ajánló német politika kiszolgálásával vádolja.

Cameron ellentételezést vár

David Cameron brit miniszterelnök világossá tette, hogy országa ellentételezést vár, ha az alapszerződés megváltoztatása nem csupán az eurózóna 17 tagországát érinti, hanem mind a 27 EU-tagot. Miután Párizsban találkozott Sarkozyvel, leszögezte: nincs meggyőződve arról, hogy szükség van az alapszerződés módosítására. A brit kormányfő szerint az övezetnek megvannak a saját intézményei, elsősorban az Európai Központi Bank, amelyek kellő munícióval rendelkeznek a válság kezelésére, az eurótagországoknak pedig versenyképesebbé kell tenniük gazdaságaikat. Cameron saját pártja erős euroszkeptikus szárnyával birkózik, és biztosítania kell, hogy bármilyen változás történik is, az ne csorbítsa a londoni City pénzügyi központ szerepét.

"Kreatív" segítség az IMF-en keresztül

Az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) múlt heti tanácskozásukon zöld utat adtak annak a kezdeményezésnek, amely szerint az övezet jegybankjai 200 milliárd eurót elérő összeget hitelezhetnek a Nemzetközi Valutaalapnak, amely azt elővigyázatossági hitelszerződések formájában visszajuttatná például Olaszországnak és Spanyolországnak − szivárogtatták ki az ügyhöz közel álló források a Bloombergnek. A jegybankoknak nincs felhatalmazásuk költségvetési támogatások nyújtására, így ez a megoldás lehetővé tenné a szabály kreatív megkerülését. Emellett nem mellékesen a nemzeti parlamentek jóváhagyására sem lenne szükség az újabb segélycsomag kiutalásához.

EU-s diplomaták szerint Párizs és Berlin arra törekszik, hogy megszerezze a 27 tagország hozzájárulását az uniós alapszerződés módosításához, szemben az egész uniót megosztó, csak az eurózóna 17 államára vonatkozó változtatással. Elemzők úgy látják, hogy végre-valahára lépésről lépésre összeállni látszanak a válság megoldásához szükséges "nagy alku" elemei, ami javíthatja a piaci hangulatot.

Európai uniós eseménynaptár
DátumEsemény
Dec. 5.Merkel és Sarkozy találkozója Brüsszelben
Dec. 6.Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter megkezdi háromnapos európai útját
Dec. 8.Merkel, Sarkozy, van Rompuy és Barrosso találkoznak Marseille-ben
Az ECB idei utolsó kamatdöntő ülése
Dec. 9.EU-s csúcsértekezlet Brüsszelben a fiskális integráció mélyítéséről
Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés