Miközben a nők tömeges munkavállalása már 60 éve elindult Magyarországon, a családon belüli nemi szerepek ezidáig nem alakultak át. Ennek oka, hogy a nők nem egy szerves fejlődés nyomán kezdtek el dolgozni, hanem állami kényszer hatása által, míg a férfiak pedig nem vagy csak szórványosan vesznek részt a gyermeknevelés feladataiban - hívta fel a figyelmet Szelényi Zsuzsa, az Együtt országgyűlési képviselője.

Véleménye szerinte a tradicionális szerepfelosztás, a hosszú fizetett szabadság és az állam nagyvonalú készpénzes támogatása mellett a gyermekgondozási időszakban a nők elszakadnak a külvilágtól. Emiatt munkaerő-piaci helyzetük megváltozik, a szabadságról visszatérve pedig jellemzően csak képzettségüknél alacsonyabb munkát kapnak, szerényebb fizetéssel. A kedvezőtlen helyzetet a statisztika is tükrözi: a hat éven aluli gyermeket nevelő nők mindössze 38 százaléka dolgozik, amely a legalacsonyabb arány az Európai Unióban.

Inkább maradj otthon és szülj még egyet!

Ki kell lépni a hagyományos gondolkodásmódból és a kétkeresős, két gondoskodó szülőből álló családmodell meghonosítása szükséges - hangzott el a párt Kulcsszerepben a nők című konferenciáján. Akkor lesz elismerve a gyermeknevelés, ha majd a férfiak is szívesen otthon maradnak a gyermekekkel, a nemek közötti szerepek egyensúlyba kerülnek. A nemek közti szerepek Magyarországon tradicionálisak és szétválnak. Hosszú fizetett szabadság és nagyvonalú készpénzes támogatja az állam a gyermekvállalást, a hosszú gyermekgondozási időszak során a nők elszakadnak a külvilágtól - fűzte hozzá Szelényi.

A hat éven aluli gyermeket nevelő nők mindössze 38 százaléka dolgozik, ez a legalacsonyabb az EU-ban. A kicsi gyerekekkel való tartós otthonmaradást követően drámaian változik a nők munkaerő-piaci státusza, ennek következménye, hogy csak képzettségüknél alacsonyabb munkát kapnak, alacsonyabb fizetéssel. Pedig a nők szorgalmasak, a férfiaknál hamarabb találnak új állást, a továbbképzésben nagyobb arányban vesznek részt.

A munkáltatók is diszkriminatívak a nőkkel szemben - állapította meg Spät Judit, az Együtt, elnökségi tagja. A gyermekvállalás jelenti a nők pályafutásában a " törést", míg a foglalkoztatók szemszögéből egy alapvető bélyeget: bevett szemlélet, hogy a női alkalmazott úgyis elmegy majd szülni, és e bélyeg még akkor is rajta van, ha egyáltalán nem tervez gyereket. Így jellemzően felelős vagy felső vezetői feladatot a nők nem kapnak meg Magyarországon. Ennek szövődménye a rosszul fizetett szakmák elnőiesedése és a férfiakkal szembeni bérhátrány is. Pedig az inaktív vagy a tudásuknál alacsonyabb szinten alkalmazott nők óriási kihasználatlan gazdasági erőforrást jelentenek az ország számára.

Paradigmaváltást akarnak

Az Együtt javaslatcsomagja a munkavállalás és a családi feladatok összeegyeztetésére épül. A párt bevezetné az úgynevezett apahónapokat, ennek alapján a gyed 18 hónapos időtartamából legalább 3 hónapot az eddiginél kedvezőbb feltételek mellett az a szülő vehetné igénybe, amelyik korábban nem maradt otthon a kisgyermekkel. A gyed időtartamát megosztó szülőket emelt ellátással ösztönöznék - az ellátás náluk továbbra is 18 hónapig járna, míg azoknál, akik nem veszik ezt igénybe, csak 15 hónapig tartana a gyed.

Ezt nemcsak Észak- és Nyugat-Európában, hanem Lengyelországban és Romániában is bevezették már.  Európai tapasztalatok alapján a bevezetést követő 7 évben a férfiak 70 százaléka igénybe veszi - kommentált Spät.

Az Együtt szintén javasolja a gyes emelését bölcsődei utalvánnyal. Ez alapján az a dolgozó szülő, aki a gyes meghatározott részét nappali gyermekellátás intézményeiben felhasználható utalványban igényeli, 50 százalékkal magasabb támogatásban részesülne. A gyes összege az ellátás első felében 20 százalékkal emelkedne.

A javaslat harmadik eleme a gyermekbarát munkahely minősítési rendszer kifejlesztése lenne, amely egy, a család és munka összeegyeztethetőségét mérő pontrendszerre épülne. A rendszer hozzájárulna, hogy minden munkahely - a közszféra kötelezően, a versenyszféra ösztönzők hatására - saját eszközeivel segítse a nők és szülők helyzetbe hozását. Az indikátorok tartalmazzák többek között azt, hogy az adott helyen rendelkezésre állnak-e rugalmas és atipikus munkavégzési formák, van-e lehetőség távmunkára, otthoni munkavégzésre, valamint rendelkezésre áll-e a munkahelyen intézményes gyermekellátási lehetőség?

A szemlélet még nagyon régimódi

Németországban, ahol a hazainál rövidebb volt a szülési szabadság, az apahónapok többletként jelentek meg, itthon ez szigorításként jelenne meg. Azoknál a családoknál, amelyek készek változtatni, megmaradna a hosszú gyed, amelyeknél nem, ott rövidülne - mondta Spät.

Az esemény panelbeszélgetésén Borsos-Szabó Ágnes, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének, szakértője méltatta az apahónapok koncepcióját, ám kritikája szerint nem a mostani szülési szabadságból kellene elvenni egy negyedévet, hanem plusz három hónapot lenne szükséges hozzáadni a 18 hónaphoz. Így kellene lehetőséget adni a fokozatos szemléletváltásra.

A kutatások szerint a magyarok jóval több gyereket szeretnének, mint amennyi megszületik, ugyanakkor az iskolai végzettséggel fordított arányban csökken a tervezett gyerekek száma - mondta Székely András, a 3 Királyfi, 3 Királylány Mozgalom referense. Úgy látja, a nőkben is tudatosítani kellene, hogy az apának fontosabb szerep jusson a gyermeknevelésben, hisz gyakran - nem kis részben más nők nyomása miatt - ők maguk állnak ellen annak, hogy a férfiak otthon is vállaljanak szerepet a munkában. Ugyanakkor szerinte az otthoni munka is komoly és teljes értékű, amelyet szükség lenne társadalmi szinten elismerni.

A felmérések alapján a nők Magyarországon végzik a legtöbb házimunkát Európában, amelyre ráadásul büszkék is - mondta Keveházi Katalin, a Jól-Lét Alapítvány, vezetője. Nálunk a révbe érést a nőknél a gyermekvállalás jelenti, az öröklött társadalmi minták alapján pedig "lúzer" az a férfi, aki otthon van a gyerekkel. A stigmatizáció leküzdésére és e szerepvállalások megváltoztatására több állami támogatásra lenne szükség, .

A fizetetlen és a gondoskodó munka presztízse nálunk rendkívül alacsony - köztük nem csak a gyermek, hanem az idősgondozásé is - fogalmazott Kováts Eszter, Friedrich Ebert Stiftung projektvezetője. A maygar nők nagyon hosszú, 2-3 éves gyermekvállalási időszaka a világon unikumnak számít és szinte csak a visegrádi országokra jellemző. Az ettől való eltávolodás ugyanakkor szükséges, mert az egykeresős családok rendkívül sérülékenyek, ez a helyzet a férfiak számára pedig  óriási stresszt eredményez.