A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai ilyenkor tavasszal szinte naponta kapnak bejelentést megmentendő vagy már "megmentett" madarakról. Ezekről a fiókákról azonban tudni kell, hogy többségük nem árvult el, így a legnagyobb segítség számukra az, ha be sem fogjuk, vagy ha ezt már megtettük, akkor a megtalálás helyén mielőbb szabadon engedjük őket - írja az igazgatóság közleményében .

Ritka esemény, hogy egy fióka magától kiesik a fészekből. Szinte kizárólag erős, viharos szél hatására következhet be ilyesmi. Gyakoribb, hogy a fiókát maguk a szülők távolítják el (például az egyik szülő elhullása, táplálékhiány, mérgezett táplálék okozta legyengülés, betegség, születési rendellenesség miatt), esetleg ragadozó vagy azonos fajba tartozó magányos hím támadása állhat a háttérben - írják a szakemberek.

Kapcsolódó

A legtöbb röpképtelen, fészken kívül fellelt fióka azonban maga hagyja el a fészket. A fészekben eleségért "kolduló" fiókák hangja könnyen magára vonja a ragadozók figyelmét, ezért a részben még röpképtelen, de már elég fejlett fiókák elhagyják a fészket. Így csökken az esélye, hogy egy ragadozó egyszerre a teljes fészekaljat elpusztítsa. A teljes röpképesség eléréséig szüleik tovább táplálják őket, a sűrű növényzetben hanggal tartják a kapcsolatot. Az ilyen fiókákat, ha vissza is helyezzük a fészekbe, ösztönüktől hajtva hamarosan újra kiugrálnak. Ezek a fiókák énekesmadarak esetén fejlett tollazattal rendelkeznek, a bagolyfiókák még pelyhesek lehetnek. Az ágakon jól kapaszkodnak, az énekesek jól szaladnak, esetleg részben már röpkések. A ludak, illetve réce- és tyúkfélék fiókái kikelésüktől fogva önellátóak, a testvérek, szülők közelségére a ragadozók elleni védelem és a viselkedési minták megtanulása miatt van szükségük. Ezeknek a fiókáknak alapvetően nincs szükségük mentésre.

A fiókák mentésére többnyire a lassan szaporodó, fészeklakó (jellemzően nagy testű) és végveszélyben lévő madaraknál van szükség, de esetükben nagyobb jelentőségű a megfelelő élőhelyek megóvása, helyreállítása. Ezek a madarak csak a teljes röpképesség elérésekor válnak önállóvá, így, ha ilyen madarat találnak, mindenképp segíteni kell neki visszajutni a fészekbe.

Természetesen a fészekhagyó, vagy részlegesen fészekhagyó fiókák esetén is szükség lehet segítségre. Amennyiben a fióka csupasz, vagy teljesen pelyhes (kivétel a baglyok), illetve egy tollas fióka láthatóan sérült, átázott, szárnyát vagy lábát lógatja, szükség van a beavatkozásra. Ilyenkor értesíthetik a legközelebbi nemzeti park igazgatóságot, vagy eljuttathatják a madarat egy engedéllyel rendelkező természetvédelmi mentőhelyre - javasolják a szakemberek.

Ilyen mentőhely Baranya és Somogy megyében:

  • Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány mentőközpontja (Szigetvár),
  • Misina Természet- és Állatvédő Egyesület (Pécs-Somogy),
  • Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Dráva Kapu Bemutatóközpont (Barcs-Drávaszentes),
  • Petesmalmi Vidrapark (Lábod, Petesmalom).

A fűben rejtőzködve lapuló őzgidákat sem kell összeszedni - hangsúlyozzák a szakemberek -, ezek az állatok szinte soha nem árvák, csak a közeledő ember miatt megriadó vagy táplálkozó anyjuk egy időre magukra hagyta őket. Amennyiben nem háborgatjuk, hamarosan visszatér hozzájuk.