A múlt héten Battonyán, Békés vármegye madárinfluenzától addig még mentes területén jelent meg a madárinfluenza.
A H5N1-vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy csaknem kétezer mulard kacsát tartó gazdaságban igazolta az állatok vágóhídra szállítása előtt levett mintákból. Az érintett madarak nem mutattak betegségre utaló tüneteket – írja a vg.hu.
Tavaly november 4-e és december 31-e között 89 madárinfluenza kitörést jegyzett fel a Nébih, ezek jelentős részét Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében, de Hajdú-Biharban és Békésben is találtak fertőzött állományt.
Idén négy kitörés is volt – a battonyai mellett a hajdú-bihari Nádudvaron tenyészpulyka-állományban, a Bács-Kiskun vármegyében, Császártöltésen egy hízópulyka-állományban jelent meg a vírus, ami miatt azokat fel kellett számolni. A múlt héten pedig a Noé Állatotthonban tartott madaraknál igazolták a betegséget.
Január második felében – ha nem lesznek az adott területet érintő új kitörések – előreláthatóan már bizonyos körzeteket feloldanak a baromfitartók reményei és az állat-egészségügyi hatóság tervei szerint.
A termelők számára ugyanis létkérdés, hogy mielőbb újra tudjanak indulni a telepítésekkel, és megkezdhessék a termelést.
A baromfitartóknak elsődleges kárként azoknak az állatoknak az értékével kell számolniuk, amelyek elhullanak, illetve – és főként – amelyeket leölnek annak érdekében, hogy megakadályozzák a járvány terjedését.
Ez 3 millió állat elpusztítása esetén mintegy 13-15 milliárd forint, ám a szakértők szerint az ágazatot érintő összes kár elérheti ennek a dupláját is.
Közvetett kárként jelentkezik, hogy az érintett területen csak az utolsó fertőzött állomány leölése és a helyének a fertőtlenítése után 30 nappal lehet az ólakat újra betelepíteni. De jelentős kárt okoz az is, hogy a vágóüzemek is állnak, hiszen nincs alapanyag.
Az európai helyzet is súlyos
A Nébih által közölt információk szerint Európa más országaiban is nagyon súlyos a helyzet, szeptember 1-je óta összesen:
- 543 baromfitartó gazdaságban;
- 215, fogságban tartott madarakat tartó intézményben;
- és 1410 vadmadárban mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
A járvány mintegy 28 európai országot érint, és kifejezetten súlyos termeléscsökkenéssel jár.
Ez felpörgette az importot, ami javarészt Ukrajnából és Brazíliából származik.
Azok után, hogy az Európai Parlament felfüggesztette az ukrán árukra kivetett uniós importvámokat, a csirkehús és a tojás is akadály nélkül áramlik be az unióba.
Arra, hogy jelenleg a hazai termeléscsökkenés nagyságrendileg mekkora, még nincsenek pontos adatok, de az Agrárközgazdasági Intézet legutóbbi adataiból kiderül, hogy a mérték nem elhanyagolható: a tavalyi 49. hétre az egész csirke feldolgozott mennyisége az előző év ugyanazon hetének 91,7, a csirkemellfiléé a 84,7, a csontos csirkemellé pedig az egy évvel korábbi 76,3 százalékára csökkent.