A Top30 egészségügyi magánszolgáltató összes árbevétele 2023-ban elérte a 170 milliárd forintot, ami 16 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A listára való bekerüléshez 40 százalékkal magasabb árbevételre volt szükség, mint egy évvel korábban, ami most 1,4 milliárdos szintet jelentett, mondta Lengyel Lívia egészségügyi közgazdász, a Top30 kiadvány főszerkesztője.

A Top10-ben nincs nagy változás, csak a Wáberer Medical Center és a Maternity Magánklinika cserélt gazdát. Összességében a tavalyi évet a lassú növekedés és a csökkenő profitabilitás jellemezte, ez derül ki a Top30 legbefolyásosabb magánszereplőit felsoroló kiadványból, amit a Nagy Magánpraxis Napon mutatták be.

Több nehézséggel is szembesültek

A 2023-ban is rengeteg nehézséggel szembesült a magánegészségügyi piac, az energiaválság és az infláció utóhatásai és a forint árfolyamvesztését is megérezték a magánszolgáltatók. A fizetőképességre való érzékenység is megfigyelhető volt, aminek fő oka az out of pocket (saját zsebből fizetés) aránya volt, ami még jó ideig jelen lesz a hazai betegellátásban.

A Top30-as lista másik felében jócskán vannak helycserék, ami azt mutatja, hogy voltak, akik a  makrókörnyezeti hatásokra jobban és voltak, akik kevésbé jól reagáltak.

Szakértők szerint a magánszektor további erősödése várható, az állami egészségügy gyengélkedése továbbra is a magánegészségügy felé tereli a betegeket és az orvosokat is.

A vidéki toplistán a Csimborasszó Egészségügyi Központ (Szombathely) az új szereplő, a Karidex Egészségügyi Központ (Győr) továbbra is magabiztosan vezeti a vidéki magellátók listáját. A vidéki klinikáknak a toplistára való bekerüléshez 0,8 milliárd forint árbevételt kellett teljesíteniük.

A diagnosztikai szolgáltatók listáján olyan független szolgáltatók szerepelnek, ahol a labor és a képalkotó diagnosztika a fő tevékenység. Itt figyelhető meg a legkisebb növekedés, ami jól mutatja, hogy 2023-ra már eltűnt a Covid-hatás. A bekerülési határ 0,1 milliárd forinttal emelkedett, az árbevételek nyolc százalékkal nőttek. A toplista első helyén a Synlab áll, 20,3 milliárd forint árbevétellel, ami 6 százalékos növekedés egy év alatt. 

Meghatározó szereplő lett a magánszektor

A magánegészségügyi piacon évente 600-800 milliárd forintot költenek a betegek, az állami egészségügy büdzséje évi 2500 milliárd forint. A magánegészségügy az ellátások 20-25 százalékát kezeli, mondta Babai László egészségügyi közgazdász, a Prima Medica Egészségközpontok alapító igazgatója. A magánszektor már egy meghatározó szereplője a hazai betegek ellátásának, emelte ki.

A Covid-19 nagy vízválasztó volt, mára nagyon megerősödött az a réteg, aki azért megy magánorvoshoz, mert az állami ellátásba nem jut be. Korábban azok választották a magánellátást, akiknek igénye volt arra, hogy az orvos 15-20 percet foglalkozzon vele, és ne kelljen a rendelő folyósóján órákat várakoznia, mondta Babai László.

Foglalkozásegészségügy terén alig csökkent a részvétel, amióta változott a jogszabály, mondta Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Lancz Róbert jövőbeli kívánság listáján szerepel, hogy a kormány ismerje fel, hogy az egészségügy területén némi adókedvezmény javíthatnak a helyzeten. A szektorsemleges finanszírozás egyelőre nem opció, bár a magánellátók nyitottak erre, üzenetek is vannak ezzel kapcsolatban a kormány részéről, hogy van némi nyitottság, de egyelőre semmit nem tudni erről, fogalmazott Lancz Róbert.

Szóba került a mesterséges intelligencia (MI) is, az innovatív területek mindig a tőkeintenzívek, mondta Babai László, az MI egy folyamatosan fejlődő terület. Négy-öt évvel ezelőtt a magánegészségügyi szolgáltatók a szép rendelőkre fókuszáltak, most pedig a mesterséges intelligencia is ott van a back office működésben. Az MI használatával a folyamatokat sokkal hatékonyabbá lehet tenni, fogalmazott Lancz Róbert.

Szegeden meg akarták tartani az orvosokat, ezért léptek

A kényszer alakította, hogy a Szegedi Tudományegyetem létre kellett hozni egy magánegészségügyi szolgáltatót, hiszen meg kellett tartani az orvosokat és a szakdolgozókat, mondta Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. Az elmúlt egy évben valóban érezni azt, hogy valamelyest csökken a fizetőképes kereslet. Idén viszont konszolidálódott a magánklinika tevékenysége, már teljesen elkülönítve végzik a munkát, ezért 2024-ben további árbevétel növekedést prognosztizál.

A magánellátásban olyan árazást kell létrehozni, hogy a lehető legtöbben hozzáférjenek a vizsgálatokhoz, mondta Gecse Krisztián, a Csimborasszó Egészségügyi Központ alapítója. Tapasztalnak kereslet csökkenést, de a legfőbb gondjuk a humánerőforrás problémák.

A tíz százalékos születésszám csökkenést megérzik, erről Soós Miklós, az Istenhegyi Géndiagnosztika ügyvezető igazgatója beszélt, és kiemelte az orvoshiányt is. Jellemző, hogy az orvosok nyáron hat hétre elmennek szabadságra, sok klinika nyáron pang az ürességtől. 

Fendler Judit szerint az állami egészségügyben nem tudják érdekeltté tenni az orvosokat, sok esetben azért szűnnek meg osztályok, mert nem tudnak megfelelő számú orvost biztosítani. A közellátásban kellene érdekeltté tenni az orvosokat. Nincs kevesebb orvos a rendszerben, az az orvos, aki a nyolc órát végig dolgozza, ügyeletet vállal, operál, kutat, az az orvos már nem tud és nem is akar elmenni a magánellátásba. 

A szabályozás tekintetében csak akadály van az állami egészségügyben, mondta Gecse Krisztián, aki a Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Októkórházban tizenkét éve vezet egy osztályt, de ezen időszak alatt egyetlen egy szakirányú szakember nem jelentkezett az osztályára. 

Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy nem jó hír, hogy a Semmelweis Egyetem egy héttel ezelőtt az orvosai számára azt írta elő, hogy az állami munkájuk mellett az SE magánrendelőjében, a Semmelweis Kft.-nél és még egy magánellátónál vállalhatnak munkát, hangzott el a Nagy Magánpraxis Napon.