Az OECD országok többségében a kötelező alap- és középfokú oktatás nagy részét állami forrásokból finanszírozzák. Ehhez képest a magántőke, ha be is lép a rendszerbe, elsősorban az óvodai és a felsőoktatási szinteken vonják be, a legtöbbször a klasszikus, családok finanszírozta tandíj formájában. Illetve alternatívát nyújthatnak még a cégek és a civil szervezetek biztosította különféle ösztöndíjak és támogatások – írja a Népszava.

A jelentés szerint a magántőke bevonódása az oktatásba mindenütt aggodalomra ad okot az oktatáshoz való hozzáférés egyenlőségével kapcsolatban.

Magyarországon az alapfokútól a felsőoktatásig a magánforrások aránya 2020-ban több mint 17 százalék volt, ami körülbelül megfelel az OECD átlagnak, az uniós átlagnál azonban tíz százalékkal magasabb.

Bár ez a szám nem tűnik elsőre feltétlenül magasnak, a tendenciát érdemes figyelni, vagyis, hogy nálunk nőtt a legnagyobb mértékben ez a mutató. És ez nem annak köszönhető, hogy hirtelen hatékonyan kezdték becsatornázni a magánforrásokat az oktatásba, hanem az állam látványos kivonulását mutatja, ami súlyos következményekkel jár

– nyilatkozta a lapnak Lannert Judit oktatáskutató.

A magántőke-arány növekedésének egyik legfőbb oka az egyházak egyre látványosabb térnyerése az oktatásban. Az OECD-statisztikában az egyházi források ugyanis magánforrásnak minősülnek. Ennek megfelelően radikálisan nő az egyházi oktatási intézményekbe járó gyerekek száma. A részvételük ma a közoktatásban összesen a tanulók 15 százalék.

Kevés a diplomás, szégyenpadra került Magyarország három régiója

Az EU fiatal felnőttjeinek kétötöde felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ami már szinte teljesen megfelel az uniós célkitűzéseknek. Csinosan mutat Budapest az uniós statisztikában, Észak-Magyarország azonban siralmasan. Bővebben --->