A piachoz képet jóval optimistább a Magyar Bankholding előrejelzése, ami a korábbi 6 százalékos prognózisához képest mindössze 5,9 százalékra rontotta idei növekedési várakozását – mondta Suppan Gergely elemzési vezető.
A legújabb konvergencia programban a kormány is ennél visszafogottabb, 4,3 százalékos bővülést jósol, ami 0,9 százalékkal marad el a korábbi, még az inflációs hullámot és az ukrán háborút megelőző számításoktól.
A Bankholding elemzése értelmében idén a háztartási fogyasztás lesz a legfontosabb hajtóerő. Februárban is jelentősen emelkedtek a bérek, a kiugró értékben szerepet játszott a fegyverpénz februárban. Ez egyszeri tétel, viszont Suppan szerint az egyes gazdasági szektorok teljesítménye és a bizalmi mutatók alapján idén is magasak maradnak a foglalkoztatási adatok, 2022-ben összességében közel 15 százalékos béremelkedés lehet Magyarországon.
Miért ne alakulhatna minden jól?
Suppan szerint a közel 6 százalékos növekedési előrejelzés az alapján jön ki, hogy miközben az ismert kockázatok rontják, sok egyéb tényező alakulása viszont kifejezetten pozitív irányba húzzák a növekedési kilátásokat. Nagyjából 2000 milliárd forintnyi külföldi beruházás van tervbe véve. Az állami és a magánszektor tervei alapján tartósan 28-30 százalék körülalakulhat a hazai beruházási ráta.
Mint a kérdésünkre elmondta, ha nincsenek a most látott problémák, a magas energiaárak és az egyes speciális szektorális nehézségek, már magától helyreállt volna a gazdasági növekedés. Összességében Suppan úgy véli, hogy helytállók az idei első negyedévre várt 8-9 százalékos növekedési várakozások.
Ezt követően nagyon durva recessziónak kell következnie, hogy ne nőjön öt százalék felett idén a magyar gazdaság
Suppan szerint arra lehet számítani, hogy az infláció is tetőzni fog, a Magyar Nemzeti Bank pedig megállhat hét százaléknál a kamatemelésben, ezeknek a számoknak, mint ahogy amúgy az összes fontosabb gazdasági mutatónak komoly kockázati forgatókönyvet jelent a háború adta bizonytalanság.
A költségvetés rendben lesz
Suppan kérdésünkre elmondta, tarthatónak tűnik a legújabb, a korábbiaknál is ambiciózusabb kormányzati hiánycsökkentési terv. Ugyan vita van az uniós forrásokról, épp a lakossági fogyasztás, az építőipar és a nyárra remélhetőleg magára találó turisztikai szektor mind olyan bevételi forrást jelentenek a költségvetésnek, ami alapján már most is túlteljesítette az állam az éves tervet.
Kétségtelen, hogy a mostani rendkívüli változékony közegben nagyon nehéz költségvetési terveket szőni, ha heti, vagy akár napi szinten 10-20 százalékkal ingadoznak egyes iparágakban az árak.
Suppan a hiány kapcsán azonban azzal is számol, hogy a megemelkedő hadi költések, és az Ukrajnának biztosított egyéb támogatások, az orosz energiahordozókat kiváltó infrastrukturális beruházások támogatása érdekében az EU továbbra is engedékeny marad a tagállamok eladósodása terén.
Az EU a Covid-19 kirobbanáskor engedte el a három százalékos hiányküszöböt és a kötelező államadósság csökkentést, az ukrán háború előtt már épp napirendre került volna, hogy mikor, és hogyan lehet visszaállítani a költségvetési fegyelmet.