Képzetlen napszámosok sem jelentkeznek 1000-1100 forintos órabér alatt, akik pedig minőségi munkát végeznének, nettó 1500 forintért is olyan ritkák, mint a fehér holló – mondta a lapnak Kóródi Károly, nagykörűi termelő. Erre jön még a munkások útiköltsége és a napi közteher befizetése utánuk. A cseresznye önköltségében csak a szedés kilónként nagyjából 200 forint, és akkor ebben még nincs benne a növényvédelem, növényápolás ára.

A családi gazdaságban a családtagok a saját munkadíjukat nem is tartják számon. Összességében az önköltség eléri a kilónkénti 300-350 forintot is, ám a romániai, lengyelországi felvásárlók még a 200 forintot sem igen akarják megadni. Hazai felvásárlót pedig évek óta nem is láttak Nagykörűben - írja a Népszava.

Az első virágzást elvitte a tavaszi fagy, a másod-harmadvirágzás pedig nem ad olyan méretű és minőségű termést mint az első - panaszolja Kóródi Károly. Nem érti a gazda, miért nem éri meg a magyar kereskedőknek felvásárolni a hazai cseresznyét, miközben a piacokon elképesztő árakon is kínálják a gyümölcsöt. Igaz, az árskála minőségtől, mérettől függően igen széles. A kiskereskedelmi élelmiszerláncokban a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezete adatai szerint június első dekádjában az olasz és a görög importgyümölcsöt 2300-2500 forint között árusították. Mostanra megjelent a magyar cseresznye is, az levitte az árakat 1800 forint körüli szintre.

A piacokon kapni olcsóbban is

A Lehel piacon a tetszetősebb gyümölcsöt 680 forintért kínálják az árusok, de a ropogós, édes, „magyar cseresznye” feliratú táblákon az összeg 1200-1400 forint, sőt, az extra ropogós 1980-2180 forintért várt a ritka vevőkre.

A budapesti nagybani piacon fajtától, mérettől, minőségtől függően bruttó 700-1100 forint között adják veszik a cseresznyét. Az árak a többi, a vidéki piacokat is beleértve, érdemben nem térnek el ezektől az összegektől.

Korszerűsíteni kellene a termesztést

Rontja a magyar gazdák versenyhelyzetét az is, hogy az ültetvények mintegy 80 százalékát a kevésbé hatékony extenzív módon művelik a gazdák. Csak a fennmaradó 20 százalék a félintenzív, intenzív kertészet. Márpedig a szakemberek szerint éppen a fordított arány közelítené a magyar cseresznyéskerteket az unió termelésének csaknem felét adó olasz, spanyol, görög versenytársakéhoz.

Minderről bővebben a Népszava cikkében olvashat.