A magyar sertéshús japán szállítási lehetőségeiről tárgyalt Budapesten a japán agrártárca élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi hivatalának főigazgatója - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) pénteken az MTI-vel.

A megbeszélések fő témája a regionalizáció volt, amelynek lényege, hogy állategészségügyi problémák, járványok esetén csak a fertőzött területről tiltják meg a hús és a hústermékek kiszállítását, nem az egész országból. Magyarországon ugyanis már felbukkant az afrikai sertéspestis, főként a keleti megyékben mutatták ki elhullott vaddisznókból. Ez pedig azzal járt, hogy a magyar sertéshús importját több ország megtiltotta, így a legfőbb piacnak számító Kína is.

Kapcsolódó

Magyarország az első uniós tagállam, amely megállapodott Japánnal a regionalizációról, az egyezség azonban még csak a baromfihúsra terjed ki, a sertésre még nem - magyarázta közleményében a KKM. Viszont most a tárgyalások után lehet, hogy erre is kiterjesztik a megállapodást Budai Gyula szerint. Ezt arra alapozzák, hogy a kormány szerint a magyar állategészségügyi szabályozás az EU-n belül is a legszigorúbbak egyike.

A miniszteri biztos a regionalizációs megállapodás fontosságát azzal indokolta, hogy Japán a magyar élelmiszeripari termékek elsőszámú piaca Európán kívül, ám a tavalyi sertéspestis jelentősen visszavetette a kivitelt. Magyarország 2017-ben 113,3 millió dollár értékben exportált élelmiszert Japánba, ennek döntő része (90 millió dollár) volt a sertéshús. 2018-ban a sertéspestis következtében áprilisban elrendelt kiviteli korlátozás miatt a szigetországba irányuló élelmiszeripari export 44 százalékkal, 63 millió dollárra csökkent.

A KKM Kínával, Vietnámmal és Dél-Koreával is hasonló megállapodásról tárgyal, a sikeres egyeztetések több tízmilliárd forintnyi új üzletet hozhatnak a magyar sertés-ágazat cégeinek - olvasható a közleményben.