Az uniós tagállamok az operatív programokon keresztül hívhatják le az uniós támogatásokat a közösségi pénzalapokból a 2014 és 2020 közötti időszakra az EU állam- illetve kormányfői által lefektetett hétéves keretköltségvetésből. Ebben a periódusban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 8,8 milliárd eurós keretéből 7,73 milliárdot áll majd az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap (ESZA), a fennmaradó rész a nemzeti társfinanszírozás. A Terület- és Településfejlesztési Oeratív Programból (TOP) 3,97 milliárd euró, a Versenyképes Közép-Magyarország Oeratív Programból (VEKOP) 927 millió euró, az integrált közlekedésfejlesztési és a környezeti és energiahatékonysági programokból (IKOP és KEHOP) összesen 7,7 milliárd euró értékben valósulhatnak meg fejlesztések, amiből 6,5 milliárdot biztosítanak az uniós alapok.

A GINOP a magyar gazdaság korszerűsítését célozza a kutatási és innovációs potenciálra összpontosítva, célja, hogy az információs és kommunikációs technológiák (ikt) jobb kiaknázása, a fenntartható turizmus fejlesztése és az erőforrások hatékonyabb felhasználása révén fenntartható és minőségi munkahelyek jöjjenek létre, többek között az idegenforgalmi ágazatban - derül ki a bizottság közleményéből.

Az Európai Szociális Alap az aktív munkaerő-piaci intézkedések, a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás területén megvalósuló magyarországi intézkedések finanszírozása által járul hozzá a munkahelyteremtéshez. A hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci integrációja, a szociális vállalkozások foglalkoztatásban játszott szerepének megerősítése, illetve a fiataloknak kínált célzott támogatások - az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből juttatott további erőforrásokkal együtt - mind hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez - mondta a program elfogadásával kapcsolatban Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, valamint munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos.

Az Európai Bizottság a GINOP néhány várható hatása között említi:

  • több mint 300 ezer munkanélküli - köztük csaknem 150 ezer 25 éven aluli fiatal - részesül majd a munkahely-teremtési kezdeményezések előnyeiből, valamint előreláthatólag 450 ezren fognak részt venni a foglalkoztathatóság javítását célzó képzésekben;
  • a program kiemelt célja a munkahelyteremtés, amelyet elsősorban az alacsonyan képzettek munkaerő piaci integrációján, a szociális vállalkozások munkahelyteremtésben betöltött szerepének fokozásán valamint a fiatalok foglalkoztatottsági esélyeinek javításán keresztül biztosítanana.
  • csaknem 12 500 vállalkozás - köztük 1500 induló vállalkozás - részére biztosítanak pénzügyi támogatást/tanácsadást, és további 8000 vállalkozás kap segítséget elektronikus szolgáltatásainak és az ikt alkalmazásának bővítéséhez;
  • az energia- és erőforrás-hatékonyság javítását célzó intézkedések mintegy 1400 vállalkozást támogatnak, továbbá a program keretében 240 MW megújulóenergia-előállítási kapacitást hoznak létre;
  • csaknem 3000 kutatói állást hoznak létre, ezáltal lendületet adnak a kkv-k innovációs tevékenységének és a magyarországi kutatóintézeteknek, ugyanakkor javítják a magán- és a közszektorbeli kutatóközpontok közötti együttműködést;
  • egymillió háztartásban bevezetik az új generációs széles sávú hálózatot, így a nagy sebességű internet lefedettségét az egész országra kiterjesztik; valamint
  • a fenntartható idegenforgalomba - vagyis a helyi és félreeső gazdaságok növekedésének előmozdításába - való beruházások eredményeként megközelítőleg 1,6 millióan látogatnak el a természeti és kulturális örökségek helyszíneire.

Az IKOP és a KEHOP Brüsszel szerint javítani fogja a magyar polgárok életminőségét. A KEHOP-ből több mint egymillió embert érintő árvízvédelmi intézkedések valósulhatnak meg, 340 ezer ember vízellátása javulhat, és 800 ezer fő szennyvizének kezelése válhat hatékonyabbá, tovább több mint másfélmillió tonnával csökkenhet az ország széndioxid kibocsátása.

Az IKOP-on keresztül 240 kilométer autópálya épülhet a határokig uniós támogatással, 280 kilométer vasútvonalat lehet felújítani, biztonságosabbá válhat a dunai hajózás. Ebből a programból a bizottság szerint olyan beruházások is megvalósulnak majd, amelyek vonzó alternatívává teszik a tömegközlekedést, 132 kilométer metró-, villamos- vagy helyi vasútvonal épülhet vagy újulhat meg.

A TOP a főváros térségén kívüli regionális fejlesztéseket segíti majd 2020-ig. Városi rehabilitációs programokon keresztül javulhat hátrányos területeken élők életminősége, turisztikai beruházások valósulhatnak meg, ami növelheti az idegenforgalmat. Emellett egészségügyi szolgáltatások javítását és bölcsődei helyek létesítését is támogatja az Európai Unió.

A VEKOP alapvetően a főváros és térsége kiegyensúlyozott fejlődését, a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentését, a kutatási képességek és a kis- és közepes vállalatok versenyképességének, valamint az energiahatékonyság növelését hivatott előmozdítani. Brüsszel az újjáépített városi területeken több mint 100 ezer négyzetméter új zöldfelülettel, a szén-dioxid-kibocsátás 30 ezer tonnás csökkenésével, új vagy felújított bölcsődékkel és óvodákkal számol. A 927 millió eurós programból 464 milliót finanszírozhat az Európai Unió. Ebben a programban azért alacsonyabb a többinél az uniós finanszírozás aránya, mert a közép-magyarországi térség az egyetlen olyan régió az országban, amelyben az egy főre jutó bruttó hazai termék meghaladja az uniós átlagot, ezért ez már nem számít felzárkóztatandó régiónak.