A magyar gazdaság fél százalékos visszaesésére számít az idei évben a GKI Gazdaságkutató, sőt az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál gyorsabb bővülése akadályozhatja meg.

A gazdaságkutató az infláció-csökkenés lassabb ütemére számít. Az infláció 19 százalék körüli emelkedésével kalkulálnak, ugyanakkor már nagyobb esélyt adnak az év végi egyszámjegyű áremelkedés eléréséhez.

A javuló inflációs kilátásokra való tekintettel a kormány nem tartja indokoltnak, hogy egy hónapnál hosszabb időre hosszabbítsa meg az árstopot. Augusztus elsejétől kivezetik ezt az intézkedést.Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese a kezdettől nem tartotta jó döntésnek ezt az adminisztratív beavatkozást. Korábban a Napi.hu kérdésére azt mondta, szerinte az árspakák kivezetése mindenképp inflációs hatású lesz, egyúttal kiemelte, hogy a normális termelői-kereskedelmi kapcsolatok helyreállításához vezet – például annak révén, hogy az alacsonyabb zsírtartalmú tej újra olcsóbb lesz a magasabb zsírtartalmúnál, így csökken a támogatott „tejzsír”-kereslet, ami csökkentheti a sajt árát.

Az EU-transzferekkel kapcsolatban is pesszimistább képet festenek le. Szerintük az idei évben szinte biztos, hogy nem kapja meg Magyarország a pénzeket. „A magyar kormányzat valós megállapodási készsége is kétségessé vált” – emlékeztetnek.

Gazdasági recesszió

Az első negyedévben folytatódott a gazdasági visszaesés, a GDP az előző negyedévhez viszonyítva már harmadik negyedéve csökkent, sőt már az előző év azonos időszakához képest is 0,9 százalékkal esett vissza.

Az első négy hónapban

  • az ipari termelés 3,2 százalékkal,
  • az építőipar 7,7 százalékkal,
  • a kiskereskedelmi forgalom 10,4 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.

Az üzleti várakozások sem utalnak gyors kilábalásra. Az e havi szolgáltató bizalmi index 5, az ipari 7, az építőipari és a kereskedelmi pedig egyenesen 38-38 havi mélypontjára süllyedt.

A mezőgazdasági GDP viszont a tavalyi brutális visszaesés után az előrejelzéseknél is gyorsabban bővülhet, ez csökkentheti a gazdasági recesszió mértékét.

Már az ipar sem fog emelkedni. Sőt a GKI némi csökkenést is lehetségesnek tart, az építőiparban 10, a kiskereskedelemben pedig 4 százalékos csökkenésre számítanak.

A foglalkoztatás minimálisan emelkedik majd, a munkanélküliségi ráta azonban mégis 3,6 százalékról 3,9-re növekszik várhatóan.

Csökkenő reálkereset

A vállalkozási és költségvetési szektorban átlagosan 14,9 százalékkal emelkedtek a bérek, ami a 24 százalékos áremelkedés mellett reálbércsökkenést eredményezett.

Vállalkozási szektorKöltségvetési szektor
Bruttó átlagkereset emelkedése+16,4%+13,4%
Reálbér-csökkenés-6,2%-8,5%
Forrás: GKI (2023. április)

A reálkeresetek a költségvetési szektorban 8,5, a vállalatoknál pedig átlagosan 6,2 százalékkal estek vissza, ez átlagosan közel 7 százalékos reálbér-csökkenést jelentett.

A gazdaságkutató az év egészében 16 százalék körüli béremelkedést valószínűsít, de ennél magasabbat is elképzelhetőnek tart

  1. a költségvetési szektor minimális működőképességének fenntartása,
  2. a megígért béremelések teljesítése miatt.

Ez éves átlagban 2,5 százalékos reálbér-csökkenést eredményezne.

Annak ellenére, hogy a nyugdíjak reálértékének megőrzését törvény garantálja, mivel idén nincs esély nyugdíjprémium kifizetésére, a gyakorlatban némi csökkenés (akár 3–3,5 százalék) lesz tapasztalható.

Tovább nő a költségvetési hiány

Az idei költségvetés már elfogadásakor elszakadt a valós folyamatoktól – írja a GKI elemzése. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya ugyanis már az év első négy hónapjában csaknem elérte, majd május végére meghaladta az éves előirányzat 80 százalékát.

  • Ennek oka egyrészt a túl optimista növekedési előrejelzés, másrészt az EU-s pénzekkel való tervezés.
  • A GKI szerint különösen aggasztó az adósságszolgálat emelkedése, szerintük egyensúlyjavító intézkedések nélkül a GDP 1,5%-át is elérő deficit-túllépés is bekövetkezhet. A gazdaságkutató azt feltételezi, hogy a kormány a többletdeficit mintegy felét kiigazítás, másik felét a hiány elengedése formájában fogja kezelni. Vagyis az előirányzott 3,9 százalékos GDP-arányos deficittel szemben közel 5 százalékra kell készülni.

Óriási forintgyengülés jöhet

A GKI éves átlagban a tavalyihoz hasonló, 390 forint körüli euróval, vagyis az első öthavi 383 és júniusi 370 forintos árfolyamához képest a második félévben jelentősen gyengülő forinttal számol.

A forint eddigi erősödésében ugyanis meghatározó szerepe volt a kiugróan magas hazai irányadó kamatnak, ami spekulációs pénzt is vonzott az országba. Bár a forint jól bírta a kamatcsökkentési periódus megkezdését, a folytatódó magyar kamatcsökkentési ciklus ezt a pénzáramlást fokozatosan megfordíthatja. Ráadásul a nagy központi bankok inkább kamatemelésen gondolkodnak, ami tovább csökkenti a magyar kamatelőnyt.

A gyengülés másik oka az EU-transzferek hiánya. Kedvezőtlen hatású az államháztartás magas finanszírozási igénye, s csökkentik a befektetői bizalmat az állam folytatódó, piacidegen beavatkozásai, továbbá az EU-val és az USA-val konfrontatív, Oroszországgal megértő magyar kül- és gazdaságpolitika is. Mindez akkor is gyengítheti a forintot, ha a hitelminősítők egyelőre még kivárnak. Például a Fitch júniusban nem változtatott a magyar besoroláson, így a lehetséges leminősítésre utaló negatív kilátásokon sem.

A forint gyengülése és az ellentmondó kormányzati lépések (például az egyensúlyjavító és az élénkítő gazdasági irányvonal küzdelme) megakaszthatják a kamatcsökkenést is.