Felgyorsult az elmúlt évtizedben az európai energiapiacok integrációja, miközben a villamosenergia után a földgáz (a kitermeléssel, a kereskedelemmel és a fogyasztással együtt) a második legfontosabb energiahordozóvá vált az EU-tagállamokban. Az uniós energiapiac mind egységesebb lett; kialakulóban az egységes földgázpiac is, de a mai napig nem beszélhetünk befejezett folyamatról, az Európai Bizottság kitartó erőfeszítései ellenére.

Jelentős probléma Európa energiafüggősége. A kontinens energiaellátásának biztonsága veszélybe kerülhet, ha a nagyarányú import viszonylag kevés partner kezében összpontosul - márpedig jelenleg ez a helyzet. Az Eurostat 2014-es adatai szerint az EU-28 földgázimportjának közel kétharmada (69,1 százalék) Oroszországból és Norvégiából származott.

Kapcsolódó

A brüsszeli bizottság célja a függőség csökkentése, egyrészt a beszállítói piacok és a szállítási útvonalak számának növelésével, másrészt a hatékonyság-növeléssel, az uniós energiapiac kialakításával. A bizottság távlati célja a nemzeti energiapiacok teljes mértékű integrációja, amely elsősorban az átláthatóságot erősítené, és - az integráción keresztül - Európa energiafüggőségét is enyhítené.

Az EU a nyolcvanas évektől kezdve több lépcsőben hozott újabb és újabb, egyre részletesebb szabályokat, de ma sem beszélhetünk még egységes európai energiapiacról. Egyelőre nem is látni, hogy mikorra éri el a fejlődési folyamat a kívánatos szintet. Az Európai Unió szempontjából az energiafüggőség megoldandó stratégiai probléma, ugyanakkor ez a körülmény a kereskedő cégeknek terjeszkedésre is lehetőséget ad.

Még jól tapintható a megosztottság

Minden EU-tagállam köteles az energiapiacokra vonatkozó uniós joganyagot alkalmazni, csakhogy a kelet-közép-európai országok jellemzően még nem felelnek meg teljes mértékben ezeknek a követelményeknek. Van, amelyik elég jól áll, például Magyarország - és van, amelynek még több területen is javulnia kell. A piac működése szempontjából ugyanazt lehet mondani, mint általában az országok gazdasági fejlettsége kapcsán: a nyugat-európai országok piacai fejlettebbek, a kelet-közép-európai országok gázpiacainak fejlettsége alacsonyabb.

Kép: Napi.hu

Az európai szabályozási környezet egyre egységesebb piacot teremt, ezzel egyre átláthatóbbá válnak az országok és a kereskedők közötti tranzakciók. Ez a hatás hasonló a közös valuta kereskedelem-ösztönző és könnyítő hatásához. "Az egységesülő piac következtében az árrések csökkennek, ami a fogyasztóknak természetesen jó, a kereskedő cégeket pedig a csökkenő árrések újabb és újabb innovációkra, újszerű szolgáltatásokra ösztönzik" - mondta Garai Dániel, a MET Magyarország üzletfejlesztési igazgatója. Az ilyen környezetben azok a cégek lehetnek sikeresek, amelyek minden területen jelen vannak, és átfogó szemlélettel, szolgáltatásokkal bírnak.

Számtalan megoldás lehetséges

"A piaci jelenlétet növelni sokféleképpen lehet, a lényeg, hogy minél több helyen ott legyünk. Nem feltétlenül nagy részaránnyal: érdemesebb tíz különböző piacon öt százalékos piaci részesedéssel megvetni a lábunkat, mint két piacot 25 százalékos szereplőként dominálni" - vázolta a cégcsoport stratégiáját Szabó Gergely, a MET Magyarország vezérigazgatója. Mára a cég 27 ország földgázpiacán aktív, ezekből 13 országban helyi leányvállalattal van jelen, miközben 16 milliárd köbméter földgázt mozgat a brit szigetektől egészen a Balkánig (ez az éves magyarországi fogyasztás duplája).

Kereskedőként minél többféle piacon megjelenni tanulságokkal is szolgál. A fejlettebb energiapiacok megmutatják a kevésbé fejlettek jövőjét, ahol ugyanazok a folyamatok zajlanak, amelyek a fejletteken már lezajlottak, és ugyanazok a termékek vannak a láthatáron. Szabó Gergely szerint ezért az új országokban való megjelenés után a piac- és termékfejlesztésre kell összpontosítani.

A termékfejlesztést jellemzően az árazás vagy a rugalmasság szempontjából végzi a MET (az ár mellett a földgáz fontos paramétere a rugalmasság, vagyis hogy mikor, milyen keretek között tud felhasználni belőle egy fogyasztó). Mint Garai Dániel hozzátette, a fejlesztés legújabb formája, hogy már a termék halmazállapota is változhat. Ez az új termék a földgáz cseppfolyósított változata, az LNG, amely kedvezőbb összköltséget és nagyobb ellátásbiztonságot nyújt az üzletfeleknek.

Kiszolgálni a kontinens piaci szereplőit

Európa, ezen belül elsősorban az EU-tagállamok állnak a MET Csoport piacra lépési, illetve felvásárlási stratégiájának középpontjában. Mielőtt a cégcsoport új országban jelenne meg, részletes piacelemzést végez, és megvizsgálja a megfelelő menedzsment kiválasztásának lehetőségét is.

A MET mindenekelőtt olyan üzleti lehetőségeket keres, amelyek csatlakoznak a főbb európai tevékenységeihez, így tovább erősítik azokat. 2016-ban felvásárolta például a svájci központú Repower Csoport romániai leányvállalatát, és ezzel tovább bővült a MET kelet-közép-európai kiskereskedelmi portfóliója. Mint a cég vezetői mondják, a MET történetében eddig nem volt olyan akvizíció, amelyet "megbánt volna". Ezeknek a felvásárlásoknak is köszönhető, hogy a csoport a 2007-es alapítása óta minden évben két számjegyű növekedést mutatott fel, és mára az európai földgáz-kereskedelem meghatározó szereplői közé került.

A cikk megjelenését a MET Magyarország támogatta. Címlapfotó: Getty Images