Fél éve tart az ukrajnai háború és sok ezer család választotta lakóhelyének Magyarországot. A menedékes státuszban lévőknek vagy az Ukrajnában élő magyar állampolgárok gyermekeinek kötelező részt venni a magyar közoktatásban, nagyságrendileg 2600 ukrán gyerek kezdhette el szeptember elsején az iskolát. Azért, hogy minél több információt megoszthassanak egymással az oktatási intézmények egy konferenciát szerveztek arról, hogy miként tudnak beilleszkedni az Ukrajnából menekült gyerekek a hazai közoktatás rendszerében.

Vannak olyan gyerekek, akik már az előző tanévben is jártak iskolába vagy óvodába, de sokan érkeztek a nyár folyamán is

- mondta Adriány Kincső, a United Way Magyarország ügyvezető igazgatója.

Azoknak a gyerekeknek, akik nem beszélnek magyarul a nyelvi nehézségek leküzdéséhez nyáron táborokat szerveztek. Sok minden hiányzik a menekült gyerekeket segítő szervezetek, a szakemberek, a pedagógusok munkájához, többek között az információ és az érdekképviselet hiánya és erre a problémára igyekszik megoldást nyújtani az EDUA projekt, melyet a Civil Közoktatási Platform a Civil Kollégium Alapítvánnyal együttműködve, a United Way Magyarország támogatásával valósít meg.

Létrehozták az uainfo.hu weboldalt, ahol szülők, pedagógusok, gyerekek minden oktatással kapcsolatos információt megtalálnak, három nyelven, ukránul, oroszul és magyarul is.

Fontos céljuk, hogy az elmúlt fél év tapasztalatai alapján egy szakmai javaslatcsomagot fogalmazzanak meg az oktatási kormányzat számára

- mondta Adriány Kincső.

Az oktatási kormányzat nem ment el

A konferencián többen is jelezték, hogy szomorú, hogy a kormány nem akarja megosztani a tapasztalatait az Ukrajnából menekült gyerek hazai közoktatásáról. Az eseményre meghívást kapott az oktatási kormányzat, az Oktatási Hivatal, a Klebelsberg Központ, de egyikük sem képviseltette magát.

A mostoha körülmények ellenére azért kialakultak jó gyakorlatok a tankerületekkel vagy az Oktatási Hivatallal, melyek segítik, hogy a gyerekek óvodába vagy iskolába járhassanak, mondta Bognár Katalin, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület szakmai vezetője az ukrán menekült gyerekek beiskolázásról.

A helyzet reménytelen, de nem súlyos

- fogalmazott.

A körzetes általános iskola köteles felvenni a gyereket, az osztályba sorolás igazgatói hatáskör. Az intézmények az ukrán gyerekek tanítása esetén havonta személyenként 130 ezer forint támogatást kapnak, ebből az összegből akár a segítő munkatársak bérét is lehet finanszírozni.

Az integráció lassú folyamat

A gyerekek nagy része nem igazán tudott integrálódni a hazai közoktatásba, és a tanároknak is jelentős terhet jelent egy ukrán gyerek oktatása.

Az iskolák és óvodák csupán 13 százalékának volt tapasztalata menekültekkel, ez derült ki abból a kutatásból, amit az ELTE kutatói készítettek az Ukrajnából menekült gyerekek oktatásával kapcsolatban.

Összesen 54 válasz érkezett, nagyrészt tanárok és kisebb részt óvoda pedagógusok válaszoltak a kérdésekre, mondta Simon Dávid, az ELTE adjunktusa. Jellemzően a válaszadó intézményekben 1-2 vagy 3-9 menedékes státuszú gyermek jár. A menedékesek nagy része ukrán anyanyelvű, harmaduk magyar nemzetiségű, ötödük pedig roma származású.

Az intézmények többsége (63 százalék) nem kapott semmilyen oktatási támogatást a gyerekek integrálásához, 19 százalék anyagi támogatást, a válaszadók hat százalékának pedig pszichológusok és nyelvtanárok segítették a munkájukat.

A legjellemzőbb az, hogy ugyanazt kell tanítani az ukrán diákoknak, mint a magyar anyanyelvűeknek, és csak az esetek 30 százalékban jelent meg a differenciálás.

A nyelvi hátrányok leküzdése jelenti a pedagógusok számára a legnagyobb problémát.

Példaként említették az ukrán gyerekekkel foglalkozó pedagógusok, hogy fontos lenne a menekültes gyerekek számára a magyar mint idegen nyelvkönyv biztosítása, tolmács vagy fordítógépek és azt is szeretnék megismerni, hogy az ukrán közoktatásban mit tanultak korábban a diákok, hogyan épül fel az ukrán közoktatás tanmenete.

Fővárosban alig 200 gyerek ovis vagy iskolás

Jelenleg 40 ezren menekültek Budapestre az ukrán válság elől, nagyjából 150 gyerek jár iskolába vagy óvodába a fővárosban, mondta Szentirmai Judit, a Főpolgármesteri Hivatal önkormányzati főtanácsadója. Az ukrán háború kitörésekor, transzfert, szállást biztosítottak a háború elől menekülők számára, hajléktalan szállókat, idősotthonokat szabadítottak fel. A rezsiárak emelkedésével egy belső vándorlás kezdődött sok szállás megszűnik, a munkásszállók bezárnak, akik lakásokban vagy hotelekben élnek vagy apartmanokban, előbb utóbb pénzszűkében lesznek - véli Szentirmai Judit.

Akinek pedig nincs menedékes státusza vagy nincs magyar állampolgársága annak is szüksége van arra, hogy a gyereke napközben valamilyen felügyeletet kapjon. Ebben az UNICEF van a főváros segítségére - emelte ki.

2018 óta rengeteg vietnámi, kínai és iráni diák jár a zuglói iskolába, összesen 76 külföldi tanulójuk van köztük 16-an ukránok

- mondta Gombár Erzsébet, a dr. Mező Ferenc Általános Iskola intézményvezetője.

Az iskolában négy magyar, mint idegen nyelvszakos pedagógus dolgozik, 28 csoportban zajlik a külföldi diákok tanítása. Egy másik intézményben a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumban pedig 100-120 külföldi diák jár, 2013 óta foglalkoznak külföldi gyerekekkel, mondta Berczelédi Zsolt intézményvezető.