Aligha van olyan magyar autós vagy kerékpáros, aki maradéktalanul elégedett lenne az úthálózat állapotával. Ebből a Magyar Közút Nonprofit Zrt. sem csinál nagy titkot, évente frissülő statisztikájából kiderül, hogy az országos utak burkolatának alig több mint ötöde jó állapotú, így túlnyomó többségben vannak azok, amelyeken nem igazán öröm a közlekedés.
A hazai országos közúthálózat hossza közel 32,4 ezer kilométer. Ez főhálózatra és mellékhálózatra oszlik. Előbbibe tartoznak az autópályák, az autóutak, a főutak és ezek csomópontjai. Utóbbiba nagyrészt az összekötő utak és bekötőutak.
| Főhálózat | kilométer | Mellékhálózat | kilométer |
| Autópálya | 1 259 | Összekötő út | 17 932 |
| Autóút | 479 | Bekötő út | 4 491 |
| I. rendű főút | 2 177 | Állomáshoz vezető út | 452 |
| II. rendű főút | 4 840 | Egyéb csomóponti ág | 80 |
| Autópálya vagy autóút csomóponti ága | 515 | Gyorsforgalmi utak pihenő útjai | 172 |
| Összesen | 9 270 | Összesen | 23 125 |
| Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt. | |||
Ezek nagyrészt a Magyar Közút kezelésében vannak leszámítva néhány autópálya-koncessziós céget. Hosszát tekintve ez a 32 ezer kilométernyi országos úthálózat eltörpül a helyi közutak mellett amelybe beletartozik minden települési út, utóbbi hossza majdnem 179 ezer kilométer. A forgalom 75 százaléka azonban az országos utakon zajlik, a majdnem hatszor akkora helyi utakon csak a 25 százalék bonyolódik. Idetartozik az is, hogy az országos közutak 27 százaléka településeken halad keresztül, tehát ha áthajtunk például egy kistelepülésen, akkor az országos úthálózatot használjuk, ha viszont letérünk, akkor máris a helyi utakat koptatjuk.
Az országos közutakon a fentieken túl 8 053 híd, 1 766 közúti-vasúti keresztezés (melyből 1 405 szintbeli, ebből 80 biztosítás nélküli) van, ezen kívül 9 058 közúti csomópont és 6 158 szintbeli gyalogos/kerékpáros átkelő található.
Miért bosszankodnak az autósok?
Az országos közutak burkolatának 22,9 százaléka jó állapotú, amely nem túl sok, de javulás a 2019-es 20,1 százalékhoz képest, a 2018-as 11,6 százalékhoz viszonyítva meg pláne. Közben 43,2 százaléka rossz, 10,1 pedig nem megfelelő. Előbbi nőtt 2019-hez viszonyítva.
| Év | Jó | Megfelelő | Tűrhető | Nem megfelelő | Rossz | Nem mért, nincs adat |
| 2013 | 8,6 | 6,1 | 24,4 | 12,1 | 48,5 | 0,4 |
| 2014 | 9,2 | 6,4 | 20,5 | 11,9 | 51,7 | 0,3 |
| 2015 | 10,2 | 6,2 | 21,9 | 12 | 49,3 | 0,4 |
| 2016 | 11,4 | 6,4 | 19,3 | 11,1 | 51,1 | 0,6 |
| 2017 | 10,5 | 5,5 | 17,9 | 11,1 | 53,4 | 1,6 |
| 2018 | 11,6 | 5,9 | 19,7 | 10,9 | 50,6 | 1,5 |
| 2019 | 20,1 | 6,8 | 18,6 | 10,8 | 42,3 | 1,3 |
| 2020 | 22,9 | 6,9 | 16,4 | 10,1 | 43,2 | 0,6 |
| Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt. | ||||||
A nem csak bosszantó, de veszélyes nyomvályúk - amelyet jellemzően a nehézgépjárművek vájnak az aszfaltba - kevésbé jellemzőek a hazai közutakon, az utak kétharmadán 8 milliméternél is kisebbek a mélyedések, sőt harmaduknál a 4 millimétert sem érik el. Az utak mintegy 10 százaléka az, ahol a vályúk mélysége 1,4 centiméternél is nagyobb.
Az egyenetlenség tekintetében az utak több mint harmada tartozik a jó, negyede pedig a rossz kategóriába, de a "megfelelő" a "tűrhető" és a "nem megfelelő" besorolás is 10-16 százalékot érint.
Az országos közutak teherbírása is hagy kívánnivalót maga után, közel 30 százalékuk rossz és kevesebb, mint 50 százalékuk jó besorolású. A főhálózat teherbírása jobb, mint a mellékhálózaté.